Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Structura aşezărilor şi structuri confesionale / Siedlungs und Konfessionsstrukturen / Települési és felekezeti struktúrák
48 Varga j. János román görög katolikus egyháznak és tagjainak a római katolikusokéval azonos jogokat biztosít, az unitus papokat pedig mentesíti a jobbágyi szolgáltatástól és az adófizetési kötelezettségtől26. Nem járt sikerrel Kollonichék téritő buzgalma az ország déli részén. Pedig Szlavóniában és a Szerémségben Jány Ferenc püspök több ízben megkísérelte unióra bírni a helyi és a dunántúli - székesfehérvári, döbröközi, simontomyai, ozorai és pécsi - szerbeket. Az 1690. évi rövid életű siker után Arsenije Cemojeviae patriárcha közbelépésére valamennyien visszatértek az ortodox egyházba27. Sikerek és kudarcok a lelkekért folytatott küzdelemben, vallási türelem és rekatolizációs szándék váltakozva jellemezte I. Lipót uralkodásának időszakát. Hasonló vonások rajzolódtak ki - ám konszolidált körülmények között - a Rákóczi-felkelést követő évek egyházpolitikájának arculatán. III. Károly király (1711-1740) a szatmári békeokmányban ígéretet tett az ország vallásügyi törvényeinek tiszteletben tartására és a protestáns vallásgyakorlat biztosítására Magyarországon és Erdélyben egyaránt. 1714- ben mégis érvénytelenítette az egyházi vagyon birtoklása és a vallásgyakorlat terén a Rákóczi-felkelés időszakában bekövetkezett pozitív változásokat, ezért a protestáns iskoláztatás és a hitélet visszaszorult az artikuláris helyekre. Ebben a szellemben rendezte a vallásügyet az 1715-ben lezárult országgyűlés is. A protestánsok hosszú időre katolikus felügyelet alá kerültek: az illetékes megyéspüspök a protestáns gyülekezetekben is vízitálhatott. Közben a katolizálást minden ezközzel megkönnyítették, viszont a katolikusok csak súlyos feltételek teljesítése után térhettek át a protestáns hitre. A görög katolikus munkácsi vikáriust alárendelték az egri püspöknek, jóllehet függő helyzete ellenkezett a kánonjoggal28. Ugyanakkor a kormányzattól támogatott, erőszakos térítésekre nem került sor. Magyarország újratelepítése és a vállasügyi kérdések rendezése még évtizedekig elhúzódott. A kormány centralizációs törekvései és a nemesi alkotmány bástyái mögé húzódó rendek összeütközései fokozatosan veszítettek hevességükből. A reformjavaslatok, a nyomukban megszülető törvények és az uralkodói dekrétumok hűen tükrözik az újjáépítés ellentmondásoktól nem mentes folyamatát, s utat nyitnak a 18. század második feléhez, amikor Mária Terézia (1740-1780) és II. József (1780- 1790) felvilágosult gondolatok jegyében igyekezett a monarchiához kötni 26 Erdély története 1606-től 1830-ig II. Szerk.: Makkai László és Szász Zoltán. Budapest, 1986. 886-888.; MOL. P 1568. Baranyai hagyaték 7. cs. Személyek 42-48. 27 Hodinka: i.m. 1910. 24-25.; Hóman-Szekfű: i.m. 267. 28 Hodinka: i.m. 1910. 569-573.
