Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Structura aşezărilor şi structuri confesionale / Siedlungs und Konfessionsstrukturen / Települési és felekezeti struktúrák
A BÉCSI KORMÁNYZAT TELEPÍTÉS ÉS VALLÁSPOLITIKÁJA MAGYARORSZÁGON 47 Az unió hívei első sikerüket a rutének között a munkácsi püspökségben érték el, amely 420 parókiát és 300 ezer lelket számlált22. Legfőbb gondviselőjük Method görögkeleti püspök - korábban a helyi bazilita23 kolostor főnöke - volt, aki sok kárt okozott az unió ügyének, ezért Kollonich elmozdította a helyéről. Székébe - szintén Kollonich javaslatára - Joseph de Camelis, az orosz baziliták római prokurátora került. A kinevező pápai brevé 1689 novemberében a munkácsi egyházmegye és Magyarország valamennyi görög katolikusának apostoli helynökévé tette, I. Lipót négy hónappal később kelt oklevele pedig megerősítette őt vikáriusi tisztségében és a hozzá tartozó egyházi jövedelmek használatában24. De Camelis működése során igazolta Kollonich bizalmát: 1690-1693 között 12 zsinatot tartott, 350 ortodox papot vezetett az unióhoz és ő sugallta a görög katolikus papnevelő intézet megalapítását Nagyszombatban25. Az erdélyi román ortodoxok egy részének unióját Baranyi Pál László jezsuita készítette elő. Álruhában bejutott Gyulafehérvárra, ott plébánosként működött, miközben megteremtette a tárgyalás feltételeit a Habsburg kormányzat és Teofíl erdélyi vladika között. Munkáját Hevenesi Gábor és Szentiványi Márton segítette. Ők dolgozták ki az egyesülés feltételeit, nem hittételek elfogadásához, hanem a római pápa primátusának elismeréséhez kötve az ortodox hívők csatlakozását. Társadalmi és politikai távlatokat I. Lipót 1692. évi pátense nyitott az uniónak, amikor rendi kiváltságokat helyezett kilátásba a görögkeleti papság számára. Ezek után Teofíl püspök kinyilvánította az 1697. évi zsinaton, hogy a gondjaira bízott erdélyi görögkeleti egyház egyesül a rómaival, ha papjai megkapják az ígért privilégiumokat. Hangsúlyozta, hogy a katolikusokkal azonos jogokban kívánnak részesülni, és nem megtűrtek, hanem a haza bevett fiai óhajtanak lenni. Utóda, Atanasie Anghelt az 1700. évi ünnepélyes egyházi tanács- kozáson, több mint 1500 pap jelenlétében bejelentette a csatlakozást. Azután az új görög katolikus püspök bécsi tanúságtételével és felszentelésével, majd gyulafehérvári ünnepélyes beiktatásával formálisan is létrejött az unió. Az új görög katolikus egyház, az "Ecclesia Catholica graeci rítus unitorum" jogállását I. Lipót 1701. évi dekrétuma szabályozta, kimondva, hogy a Századok 1896. 438.; Hóman-Szekfű: i.m. 264.; Hóman Bálint: Kishevesi Hevenesi Gábor. A magyar történeti forráskutatás első szervezője. In: Történetírás és forráskritika. Szerk.: Hóman Bálint. Budapest, 1938. 341. 22 Hodinka: i.m. 1910. 410. 23 Görögkeleti szerzetesrend, az alapító, Baziliosz bizánci egyházatya nevéről. Uo. 407-408. 24 Uo. 398-399., 406-408., 413.; De Camelis József munkácsi püspök naplója. Történelmi Tár 1895. 700. 25 Hodinka: i.m. 1910. 415-416., 593-595., 619., 765-766.; Hóman-Szekfű: i.m. 264-265.
