Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Structura aşezărilor şi structuri confesionale / Siedlungs und Konfessionsstrukturen / Települési és felekezeti struktúrák
44 Varga j. János sorban a Német Birodalomból, célszerűen irányítva, szervezetten és mielőbb o gyarapodjék . Ezt sietett előmozdítani Kollonich Lipót, amikor 1689 augusztusában kibocsátotta, a később királyi megerősítést nyert betelepítési pátenst. A felhívás elsősorban a Birodalom nyugati tartomá- nyaiban talált visszhangra: a Mainzi-, Trieri- és Kölni Választófejedelemségben, a Hessen- Darmstadti Hercegségben, a Svábfóldön, Pfalzban, Elsaßban és Lotharingiában. így már az 1690-es években érkeztek svábok Buda környékére, valamint Veszprém, Tolna és Baranya megyébe. Betelepülések a karlócai békekötés (1699) után is folytatódott, de csakhamar elakadt, sőt a Rákóczifelkelés idején (1703-1711) a hadi események martaléka lett településeik java része8 9. Kollonichék reformterve akkor jó időre feledésbe merült és csak a szatmári békekötés (1711) után éledt újjá szellemisége. A király (1711-től III. Károly) és a rendek kiegyeztek egymással, és az ország erőit az újjáépítés szolgálatába állították. Az 1712-1715. évi országgyűlés 12 reformbizottságot hozott létre. Az úgynevezett Systematica Commissióra10 11 12 bízták a később Systema politico-oeconomico-militare címen ismertté vált javaslat elkészítését. Forrásadatokkal ugyan nem igazolható, hogy a Bizottság felhasználta az Einrichtungswerket, de az bizonyos, hogy Csáky Imre bíboros, a Commissio elnöke kérte a tervezetet Bécsből, és annak számos gondolata megjelent az 1722 tavaszán-nyarán megfogalmazott Systemában", sőt továbbfejlesztve megvalósult az 1723. évi törvényekben. A Rendszeres Bizottság a gyéren lakott területek benépesítését - a Kollonich-féle ajánlással megegyezően - vagy külföldi telepesekkel vagy az ország népesebb régióinak szétköltözteté-sével kívánta megoldani. Ennek megfelelően érkeztek svábok a Dunántúl délkeleti szegletébe (Schwäbische Türkei), és szlovákok Pest-Pilis-Solt megyébe, ahol általuk korábban sosem lakott területen hoztak létre település-szigeteket. Az idegenek megnyerésére hat évi állami és megegyezés szerinti földesúri adómentességet helyeztek kilátásba, s minden módon igyekeztek elősegíteni boldogulásukat: a telepesek gyakran műveltek 30 hold szántóföldet, nyolc kaszás rétet, olykor 16 kapás parlag szőlőt, s jutottak ingyen épület- és tűzifához, kölcsöntő8 Ember-Heckenast: i.m. 49. 9 SZILÁGYI Mihály: Az újratelepülő Tolna megye 1710-1720. In: Tanulmányok Tolna megye történetéből X. Szerk.: K. BALOG JÁNOS. Szekszárd, 1983. 44-45., 48. 10 Magyar törvénytár, 1657-1740. évi törvénycikkek. Szerk.: MÁRKUS DEZSŐ. Budapest, 1900. 455. 11 KÓNYI MÁRIA: Az 1715-22. évi rendszeres bizottság javaslata. In: A Bécsi Magyar Történeti Intézet Évkönyve. Budapest, 1932. 13-14., 17-18., 23., 28., 30. 12 L. az 1723:103. törvénycikket, Márkus: i.m. 645.
