Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)

Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Structura aşezărilor şi structuri confesionale / Siedlungs und Konfessionsstrukturen / Települési és felekezeti struktúrák

A BÉCSI KORMÁNYZAT TELEPÍTÉS ÉS VALLÁSPOLITIKÁJA

MAGYARORSZÁGON A 17-18. SZÁZAD FORDULÓJÁN

Varga j. János (Magyarország)

Amikor Kollonich Lipót gróf győri püspök, a Magyar Királyság új berendezésének kidolgozásával megbízott udvari bizottság, elnöke 1689 őszén a bécsi kormányzat elé terjesztette az Einrichtungswerk des Königreichs Hungam című reformtervezetet, Magyarország felszabadítá-sa a török uralom alól lényegében befejeződött. Badeni Lajos császári fővezér csapatai a sikeres balkáni hadjárat után már az Al-Dunánál rendezték be téli szállásukat, és a Temesköz várait nem számítva, mindössze három körülzárt magyarországi erősségben várta sorsának beteljesedését ellenséges őrség.1

Az új katonai és a Habsburgok örökös királyságának elfogadása (1687) után megváltozott politikai helyzetben szükségszerűen felvetődött a kérdés: hogyan alakuljon a Királyság élete a török kiűzése után? Kollonichék öt fejezetre tagolt, 500 kéziratoldalnyi tervezetükben a legsürgetőbb közigazgaási, jogi, vallásügyi, belpolitikai, katonai és gazdasági tennivalókat tárgyalták. Az emlékirat szerzői a dunai monarchia részének tekintették Magyarországot, s abból egyenesen következett, hogy a másfél évszázados török uralom idején mélypontra jutott Királyságot az örökös tartományok szintjére felemeljék. A Politicum című fejezet bevezető soraiban így vélekedtek erről: A "szorosabb értelemben vett belpolitika általánosságban olyan helyes országos és helyi politikai berendezkedés bevezetését jelenti, amely által a közjó, vagyis az egész közösség s különkülön minden egyes ember java előmozdítható, károsodásuk pedig elhárítható; egyedi értelemben pedig a Magyar Királyságra és arra vonatkoztatva, hogy itt a jelenkorban mi mindent kell e tekintetben az égető szükség miatt és célszerűen bevezetni"1 2. A monarchia érdeke - vélekedtek a

1 Kanizsa, 1690. április 13-án, Várad 1692. június 5-én, Gyula 1695. január 12-én került a császáriak kezére.

2 Magyar Országos Levéltár (MOL.) P 1568. Baranyai hagyaték 7. cs., az Einrichtungswerk des Königreichs Hungarn tördelt korrektúrája (K.) 61. A Politicum című fejezet Magyaror szág betelepítésére vonatkozó részletét magyarul 1. Magyar történeti szöveggyűjtemény 1526-1790 II/2. Szerk.: Sinkovics István. Budapest, 1968. 704-712. A teljes Politicum Kenéz Győző fordításában jelent meg: Bürokrácia és közigazgatási reformok Magyarhonban. Szerk.: Csizmadia Andor. Budapest, 1979. 39-65. Az Einrichtungswerk további fejezetei: Iustitiarium, Ecclesiasticum, Militare, Camerale mind ez ideig nem láttak napvilágot. A kiadásra előkészített kézirat megjelenéséig a fenti jelzeten szöveghiányokkal-hozzáférhető.