Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Referat principal, Einführungsvortrag, Megnyitó előadás
A HABSBURG-BIRODALOM KORSZERŰSÍTÉSE A 19. ZSÁZAD MÁSODIK FELÉBEN 37 jabb választói csoport, ebbe tartozott minden 24 év fölötti férfi ha az első né gy osztály egyikébe sem volt sorolható. Az összesen 425 képviselői helyből ez a csoport 72-őt tölthetett be. Az utolsó lépést a férfiak általános szavazati jogának terén 1907-ben tették meg. A monarchia rendszerének legalapvetőbb hibája abból eredt, hogy megőrizte az arisztokrácia vezető szerepét, miközben a középréteg és a munkásosztály kifjfödtek. Ilyen körülmények között a kormánypolitika csakis ingadozó lehet. Egyetlen csoport, egyetlen politikus sem jelentkezik á tfogó, határozott és előremutató programjavaslattal, amely világosan mutatn á az állam felődésének lehetséges irányát minden problémakörben. Ebből a szempontból maga a monarchia dualista jellege jelentett gátló tényezőt, a Bé cs és Budapest között nem egy esetben kötelező jellegű, engedmények, alkalmazkodás és alkudozások következtében. A nemzetiségi probléma tekintetében Ausztria legsebezhetőbb pontja Csehország volt, Bécs azonban semmilyen konstruktív kezdeményezéssel nem jelentkezik a fiatal csehek egyre erősödő oppozíciójával szemben. A bécsi kormányzat állandóan sé relmezi, hogy a csehek semmiféle kompromisszumra sem ahjlandóak, ané lkül azonban, hogy saját konokságárfól számot adna. Karl Lueger antiszemitizmusa és nacionalizmusa a 19. század végén újabb jele a monarchia ellentétes áramlatok és tendenciák által való aláaknázásának, amelyekhez társulnak még , a nemzetiségeknek, különösen a cseheknek, autonómiára való, centrifugális törekvései. A csehek ugyanis olyan státust követeltek, amely annál is nagyobb függetlenséggel ruházza fel őket, mint amekkorát a magyarok kaptak 1867-ben, úgyhogy Bécs a követeléseiket teljesen kivihetetlennek ítélte. Persze történetírásunk szempontjából a magyar fél fejlődésvonala az érdekesebb, amely a dualista egyezménynek köszönhetően külön egységet képezett. Róla és kormányzati módszereiről, különös tekintettel a nemzetiségekkel szembeni állásfoglalásáról már könyvi ámyi anyagot, és vég nélküli bírálatokat írtak. Nyilvánvaló, hogy ebbenaz estben is a szociális struktúra modernizál ásának késlekedése, ami a nagybirtokok felszámolását és az arisztokrácia befolyásának csökkenését jelentette volna, nagy mértékben tehető felelőssé azért, hogy a Szent Korona uralma alá tartozó területeken megnőtt a belső fesszültség. Az ítélkezés nem a mi dolgunk. Az ítéletet már kimondták az 1918 előtti Magyarországon képvselt politikai vagy kulturális, központi vagy baloldali elvek. Mégis, mivel a Monarchia modernizálásáról beszé lünk, nem kerülhetjük el annak megállapítását, hogy az akkori Magyarorszá
