Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Istorie şi Geografie Istorică / Geschichte und Landeskunde / Történelem és országismeret - Nationalităţi, minorităţi etnice şi stat / Nationalitäten, ethnische Minderheiten und Staat / Nemzeti és etnikai kisebbségek, állam
A SZATMÁRI NÉMETSÉG A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT 229 Az 1918 előtt teljesen elszigetelt helyzetben lévő szatmári németség kapcsolatba hozása a Trianon következtében magyar uralom alól Romániához került területek nagyobb lélekszámú és öntudatosabb német néprészeivel azzal a fontos következménnyel is járt, hogy míg az itteni, korábban kizárólag már csak magyar tannyelvű népiskolákból kikerülő szatmári sváb gyermekek esetleges továbbtanulására elszigeteltségük folytán szintén csak magyar tannyelvű és magyarosító szellemű tanintézetekben adódhatott lehetőség, addig 1926-ra már a százat is elérte azoknak a szatmári sváb diákoknak a száma, akik bánáti és erdélyi német tannyelvű iskolákban folytathatták Temesváron, Nagyszebenben, Brassóban, Besztercén stb. középfokú tanulmányaikat. Hamarosan azonban Nagykárolyban is lehetősége nyílt erre a szatmári németségnek. Sót, Németországból kapott ösztöndíjak segítségével az is lehetővé vált, hogy - legalább néhány félév erejéig - egyetemi, főiskolai tanulmányokat ott végezhessen számos szatmári német fiatal, s így ez a német néprész is "néptudatos" (volkbewusst) saját értelmiségre tehessen szert. Mindezek a fejlemények a magyar politikát természetesen igen irritálták. Évek során át folytatott heves vitában hangsúlyozták magyar részről, hogy az általa a maga egészében kizárólag természetes és teljesen spontán folyamatként bemutatott magyar asszimiláció' eredményeit mennyire jogosulatlan megtámadni és a már magyarrá váltakat erőszakkal visszanémetesíteni. Rámutattak, hogy a román politika magyarellenes manőveréről van szó, amely a német kisebbségeket szembe akarja fordítani a magyar kisebbségekkel. Arra igyekezett figyelmeztetni, hogy a németek a nekik kedvezni látszó román politika tartósságában nem bízhatnak, hosszabb távon okét is, mint a magyarokat, elrománosítás fenyegeti. A Jakabffy Elemér szerkesztésében 1922-tol Lúgoson megjelent Magyar Kisebbség című folyóirat több ízben foglalkozott ezekkel a kérdésekkel. "A szatmárvidéki asszimiláció" című 1924. évi közlemény, amely a Lang Ferenc erdodi apátplébános egy leveléhez kapcsolódott, (-m) szerzői jel alatt azt az álláspontot képviselte, hogy "a befejezett tényékért ne keressen senki bűnbakot, s ne is hallasson csatakiáltást, hanem vegye megnyugvással a gondolatot, hogy Szatmár vidékén a fejlődő élet áldozatot követelt a német néptol ... Visszanémetesítési kísérletekkel ... a fejlődés folyamatát meg lehet lassítani, de nem lehet megakasztani... Rendületlenül bízunk a magyarokká vált sváb eredetű testvéreink magyar jövőjében".7 Sepp Pfeiffer: Zur Geschichte der Madjarisierung des Sathmarer Deutschtums. Hermannstadt, 1940. 7 Magyar Kisebbség, 3. évf. (1924) 7. sz. 306-316.1.
