Ciubotă, Viorel - Nicolescu, Gheorge - Ţucă, Cornel (szerk.): Jurnal de operaţiuni al Comandamentului Trupelor din Transilvania (1918-1921) 2. (Satu Mare, 1998)
Ciubotă, Gehl: Cuvânt înainte, Vorwort, Előszó
18 Bevezető Két év telt el a Szatmár Megyei Múzeum, 1997 június 26-án kelt, a tübingeni Dunamelléki Sváb Történeti és Néprajzi Intézethez írt szándéklevele és a háromnyelvű, történelem és történeti-földrajz, valamint nyelvészet és néprajz szekciókban zajló nemzetközi konferencia megrendezése között. A két intézmény együttműködését a Kulturális Minisztérium és a Nagyváradi Egyetem támogatta, ezért a szervezési és pénzügyi nehézségek könnyebben megoldódtak. így, észak-nyugat Románia ezen viszonylag új egyetemének amfiteátrumában, 1999 szeptember 16-19 között egy nagy méretű nemzetközi konferencia zajlott le, Interetnikus kapcsolatok a román-magyar-ukrán érintkezési zónában a 18. századtól napjainkig címmel. Az elhangzott előadások és a hozzászólások számos román, magyar, ukrán, szlovák, német és zsidó kölcsönhatást mutattak be a társadalom, kultúra, nyelvészet, néprajz és művészet területéről. A megbeszélések során, melyek egy elegáns akadémiai stílusban folytak, tisztázódott néhány terminológiai és módszertani félreértés. De ezen is túlmenően nyilvánvalóvá vált, hogy a tárgyalt időszakban, egy sor párhuzam és közös elem létezik a Felső-Tisza vidék etnikumainak gazdasági és építészeti stílusaitól a nyelvészeti és néprajzi kölcsönhatásokig. Ki kell emelnünk a tárgyalt jelenségek alapos elméleti megalapozását és sok előadó áldozatos gondját, hogy állításait kiterjedt terepmunkával, levéltári kutatással, anyag gyűjtéssel és nyelvészeti interjúkkal támassza alá. így olyan interetnikus kapcsolatok kerültek felszínre, amelyek ellentétben állnak a felülről irányított elzárkózással és a hivatali purizmussal. A Felső-Tisza vidék etnikumainak természetes többnyelvűsége, a szomszéd megismerése és minden sajátosságával együtt való elfogadása egy demitizált, reális kép kialakulásához vezetett, az azonos földrajzi és társadalmi körülmények álltai befolyásolt népcsoportokról. Minden különbözőségük ellenére a szomszédos etnikumoknak sikerült, az esetek többségében, békésen együttélniük és egy erőteljes kulturális kapcsolatot teremteni egymással. Az előadások és az ezt követő hozzászólások aláhúzták az interdiszciplinaritás és különböző, egymást tematikailag kiegészítő, kutatási területek közötti együttműködés fontosságát. Természetesen, pontosan ezen megállapítások következményeként fogalmazódott meg az összefoglaló beszélgetések során az a javaslat, hogy készüljön el A Felső Tisza-vidék Kultúrális Atlasza mint egy olyan, egységes gazdasági és kulúrális jellemzőkkel rendelkező, térség kutatása, amely kiegészíti a Duna-Körös-Maros-Tisza régió és más európai régiók tanulmányozását. E fontos terv megvalósításához szükséges a különböző tudományágak szakemberei, mint például társadalomtörténészek és földrajzosok, a szociolingvisztika szakemberei és nyelvészek, néprajzosok, muzeográfusok, művészetörténészek és mások közötti együttműködés alapos összehangolása. A Felső-Tisza vidékének, Európa e földrajzi közepének, kutatása
