Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)

Zsoldos Attila: Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban

Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban 67 vonni a megegyezés hatálya alól. IV. Orbán fel is sorolta a kérdéses „falvakat és földeket”, Besztercét (Bistiche), Radnát (Rodona), Szalacsot (Zolosim)3" és Királyit (Queralíf3 nevezve meg oklevelében. Beszterce, Radna és Királyi az Erdély északkeleti részében nagyobb számban vélhetően a 12. század közepén, illetve második felében megjelenő „szász” vendégek településterületeként ismert: Beszterce és Radna egy-egy jelentősebb városként jött létre, melyek a 13. század folyamán a települések közvetlen környékét magában foglaló ispánsággá alakultak.32 33 34 A besztercei és radnai ispáni címet 1274-ben ugyanaz a személy - Aba nembéli Kompolt fia Pál - viselte, utóbb azonban a besztercei ispán önállóan - Radna nélkül - szerepel.35 Királyi egy mezőségi falucsoport neve volt, mely a 14. század elején districtusként fordul elő.36 Szalacs viszont - ellentétben az eddigiekkel - nem erdélyi, hanem Bihar megyei település volt, melyet 1284-ben valóban királynéi falunak mondanak.37 A magyar királynék e területeket és településeket a pápai oklevél szerint „régtől fogva” (a tempore, cuius memoria non existit) birtokolták, kérdés mármost, hogy mit értsünk e kifejezés alatt. Kézenfekvőnek tűnhet arra gondolni, hogy a királynéi birtoklás sem nyúlhat régebbre vissza, mint a szászok betelepülése Északkelet-Erdélybe. Ennek azonban ellene mond az a megfigyelés, mely szerint a Beszterce melletti Királynémetit „bajor faluként” (villa Bavaricáf8 ismerték a 12. században betelepülő hospestk, márpedig a Bajorországból való betelepülés leginkább all. század első felére keltezhető, nyilvánvaló összefüggésben Szent István és Gizella házasságával.39 Ez az érvelés felveti annak lehetőségét, hogy Eszakkelet-Erdélyben már a 11. század első felében, közelebbről Szent István uralkodásának idejében is számolhatunk németajkú telepesek jelenlétével. Lapád és Abony (Asszonynépe?) előzőekben megismert példája mindenesetre azt bizonyítja, hogy egyáltalán nem zárható ki a korai királynéi birtoklás Erdély északkeleti részében sem. 32 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 664. és 554., 9. sz. jegyz. Jakó Zsigmond azonban a Besztercéhez közel fekvő erdélyi Zsolnával azonosítja, 1. EO. 1. 481. 33 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 554. Jakó Zsigmond ez esetben is más megoldást javasol: ő a Besztercéhez közel fekvő Királynémetivel azonosítja az említett települést, I. EO. I. 410. 34 Összefoglalóan 1. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 553-565. 35 1 29 5: Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen. I-VII. Bearb. von Fr. Zimmermann, C. Werner et al. Hermanstadt, 1892-1991. (A továbbiakban: UGDS). I. 199. Egy II. András nevében készült, 1222-re keltezett hamisítvány is említ egy besztercei ispánt, 1. EO. I. 120. sz. 36 1311-1314 k.: UGDS. I. 300., vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 664. 37 1 2 84: Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 75822. Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 554. 38 Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 562. 39 Györffy Gy.: István király. 512.

Next

/
Oldalképek
Tartalom