Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)
Zsoldos Attila: Királynéi birtokok Erdélyben az Árpád-korban
64 Zsoldos Attila monostornak adományozta az erdélyi részekben Lapád és Abony falvakat (in transsilluanis p[&x]tibus villam Lapat et villam Obon), a Makra hegyen (in Macra) nyolc szőlőt ugyanannyi szőlőművessel (vinitoribus), valamint Szalmádot (Salamadh) halászóhelyekkel, elegendő földdel és kaszálóval (cum piscinis, terra suficiente et feneto). Ugyanezen jegyzék következő bejegyzése szerint a bakonybéli szerzetesek Gizellától egy malmot is kaptak „a veszprémi szikla alatt” (sub rupe Wesprimiensi).10 A bakonybéli monostornak juttatott adományait Gizella minden valószínűség szerint oklevelekbe foglalta, bár a jegyzék - más tételekkel ellentétben - nem tesz ezekről említést. Az oklevelek egykori létének valószínűségét megerősíti, hogy 1508-ban a bakonybéli monostor birtokában volt egy Gizella királyné által adományozott evangeliarium, mely a monostor kiváltságleveleit is tartalmazta. '1 Ebből következik viszont, hogy a jegyzék első bejegyzésének megfeleltethető oklevél aligha foglalta magában a veszprémi malom adományozásáról szóló részt, mivel azt a jegyzék külön tételként szerepelteti.12 Az első bejegyzés ugyanakkor más kérdést is felvet. Megjegyzésre érdemes ugyanis, hogy a szöveg alapján Abony falu épp úgy az „erdélyi részeken” keresendő, mint Lapád, ezért aligha lehet azonos a mai Füzesabonnyal:13 indokoltabbnak tűnik a Lapád közelében lévő Asszonynépe faluval14 való azonosítás lehetőségének felvetése, hiszen az ilyen típusú helynévadás - igazolhatóan15 vagy gyaníthatóan16 - királynéi birtoklásra utal.17 Felmerült ugyanakkor az is, hogy - mivel a bakonybéli apátság birtokainak 1086. évi összeírásában nem szerepel Lapád18 - a monostor csak 10 Diplomata Hungáriáé antiquissima accedunt epistolae et acta ad historiam Hungáriáé pertinentia. I. (ab anno 1000 usque ad annum 1131). Edendo operi praefuit Georgius Gy., adiuverunt J. Bapt. Borsa, Fr. L. Hervay, B. L. Kumorovitz et J. Moravcsik. Budapestini, 1992. (A továbbiakban: DHA). I. 120. 11 Csánki D.: Magyarországi bencések egy bibliographiai becsű inventariuma 1508-ból. In Magyar Könyvszemle. 1881.294. 12 Vő. A. Zsoldos: The Problems of Dating the Queens' Charters of the Árpádian Age (Eleventh-Thirteenth Century). In vol. Dating Undated Medieval Charters. Ed. M. Gervers. Woodbridge, 2000. 151. 13 DHA. I. 499., vö. ellenben Györffy Gy.: Történeti földrajz. III. 65. (ahol ez az adat nem szerepel). 14 Vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. II. 131. és 171. 15 így pl. a Győr megyei Asszonyfalván királynéi népek éltek, I. 1235: A pannonhalmi Szent- Benedek-rend története. I-XII. Szerk. Erdélyi L., Sörös P. Budapest, 1902-1916. (A továbbiakban: PRT). I. 747., vö. Györffy Gy.: Történeti földrajz. II. 579. 16 Pl. az Arad megyei Asszonylaka, a Fejér megyei Asszonyvására vagy a Krassó megyei Asszonylaka esetében, 1. Györffy Gy.: Történeti földrajz. I. 172., II. 346., III. 478. 17 Györffy Gy.: István király és műve. Budapest, 1977. (A továbbiakban: Györffy Gy.: István király). 244. 18 1086: DHA. I. 250-255.
