Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)
Kubinyi András: Tárcai János, az utolsó székely ispán (Genealógiai és prozopográfiai tanulmány)
Tárcái János, az utolsó székely ispán 127 számadásokat, különös tekintettel a lengyelek és más külföldiek által behozott és kivitt árukra, főleg a borra vonatkozóan.73 Még számos adatot lehetne idézni Tárcái harmincadosi működésére. Megemlítem még Huszti Lukács deákot, Tárcái írnokát.74 Ebben az időben birtokszerzésre is volt lehetősége. 1502. augusztus 22-én a király hozzájárult, hogy máramarosi kamaraispánja kiváltsa Gabriel Scribanustól, Beatrix királyné ügyvivőjétől az Abaúj megyei királyi birtok Forrót, majd 29-én elzálogosítja Tárcainak a már 1000 forintért nála zálogban levő települést újabb 1000 forintért.75 Bizonyos változást hozott II. Ulászló 1502 szeptemberében kötött házassága Anne de Foix-val. Anna királynéé lett Máramaros, így Tárcái kamaraispáni minőségében a királyné alkalmazásába került, aki 1503. július 8-án utasította, hogy juttasson elegendő sót a nyitrai kamarába.76 Úgy látszik, hogy Anna megbízott Tárcáiban, aki különben jó kapcsolatot épített ki úrnője francia udvarmesterével, Jean Gozon de Mélac úrral.77 Tárcái különben 1504. január 21-én fordul elő tudomásunk szerint utoljára máramarosi kamaraispánként.78 Leváltásának oka nem lehetett kegyvesztés, ugyanis 1504. március 12-én az uralkodó meghívta a Szent György-napi országgyűlésre.79 Ez azért különös, mert név szerinti meghívót (regálist) csak a főpapok, bárók, köznemesi ülnökök kaptak, Tárcái pedig nem tartozott közéjük. Nyilvánvaló, hogy a királynak (vagy talán inkább a királynénak) tervei voltak vele. Közben kinevezték utódát is. Butykai (Butkai) Péter somogyi és máramarosi ispán 1504. március 24-én írt Husztról elődjének, amiben az átvétel és a kamara nehézségeit sorolja fel, egyben ígéri, hogy adósságát Szent Mihály napig megfizeti.80 Butykai maga is Zemplén megyei lévén, bizonyára korábbi kapcsolatban állott a gálszécsi foldesúr Tárcáival.81 Úgy látszik, hogy az utódnak át kellett vállalnia a kincstár elődje iránti adósságát. Egyelőre azonban nem történt hősünkkel semmi. Anna királyné 1504. augusztus 24-én nyugtatta Tárcáit, hogy az visszaadta a nála 2500 forintért zálogban volt Szinnye birtokot.82 Ezzel bizonyára lekötelezte a királynét, ami esetleg 73 DF. 216566,216572. 74 DF. 216532. 75 DF. 269468, 269469. 76 DF. 216618. 77 Mélac levele Tárcáihoz 1503-ból. DF. 216929. (Rossz kelet alatt.) - L. rá: J. Lartigaut: La succession de Jean de Gozon, Grande maitre de la maison du roi de Hongrie, in Revue du Rouergue. 19(1965). 369-397. 78 DF. 271548. 79 DF. 216668. 80 DF. 216669. 81 Vö. Engel P.: Magyarország világi archontológiája 1301-1457. II. Budapest 1996, 43. (História Könyvtár Kronológiák, Adattárak 5.) 82 DF. 216694.
