Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2003-2004 (7-8. évfolyam, 1-2. szám)
Kubinyi András: Tárcai János, az utolsó székely ispán (Genealógiai és prozopográfiai tanulmány)
Tárcái János, az utolsó székely ispán1 (Genealógiai és prozopográfiai tanulmány) KUBINYI András Mint ismeretes, 1467 után az erdélyi vajda töltötte be egy személyben a székely ispán tisztét is. Egyetlen kivétel 1504-ben történt, amikor II. Ulászló egy időre elvette Szentgyörgyi Péter gróf erdélyi vajdától a „comes siculorum” méltóságát, és Tárcái János személyében újra önálló székely ispánt nevezett ki, aki két évig maradt hivatalában.2 Annak ellenére, hogy Tárcái Jánost fontos politikai személyiségként tarthatjuk nyilván, valamint, hogy szokatlanul nagyszámú okleveles adat maradt fenn róla, személye és családja még mindig sok kérdőjelet vet fel. Az egyik ilyen a neve. Mint látni fogjuk, apját Tótselymesi Apród Miklósnak hívták, a Tárcái nevet János és bátyja Márton vette fel. A család Sáros megyei birtokos volt, akár egy másik, ugyancsak Tárcainak nevezett família. A két Tárcái család között jelenlegi tudásunk alapján semmiféle rokoni kapcsolat nem mutatható ki.3 A két Tárcái 1 Tárcái János neve problematikus. Nem az a baj, hogy a források többnyire Tharczaynak, illetve sírkövén Tharczainak írják, mi pedig a szakirodalom szokásainak megfelelően a mai helyesírással. A nehézséget az jelenti, hogy a nevet épp úgy olvashatjuk Tárcáinak, mint Tárcainak. Magam eddig a Tárcái formát alkalmaztam, az 1918 előtt érvényes helyesírás szerint azonban mind a névadó falut, mind a mellette levő folyót Tárcának nevezték. Csánki Dezső mind a falu, mind a róla nevezett család esetében a Tárca(i) formát használta: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I-V. Budapest, 1890-1913. (A továbbiakban Csánki: Történelmi földrajz). I. 313, 327. A másik nehézség a család Tótselymesi előnevével van. A család ősének testvérét, a történetíró János küküllői föesperest, Tótsolymosi Apród Jánosnak szokta a szakirodalom nevezni. Vö. Kumorovitz L. B.: Tótsolymosi Apród János küküllői főesperes kancelláriai működése. In Levéltári Közlemények. 51-52 (1980-1981). 5-29. Mivel Tárcái János előnevét közel száz oklevélben Tótselymesi formában írták, magam ezt követem. 2 Balás G.: A székelyek nyomában. Budapest, 1984. 130. (A továbbiakban Balás: A székelyek)', Kordé Z.: A székely ispáni méltóság története a kezdetektől 1467-ig. PhD. értekezés a Debreceni Egyetemen. 3 Nagy I.: Magyarország családai czimerekkel és nemzékrendi táblákkal. XI. Pest, 1865. 45. (A továbbiakban Nagy I.: Magyarország családai) Tárcái Jánost a másik, Tarkői Tárcái családhoz köti, noha helyüket nem tudja a családfán kijelölni. Megadja viszont felesége, Bethlen Sára és hét gyermeke nevét. - Csánki: Történelmi földrajz. I. 327-328., is összekeveri, Tarkői címszó alatt, a két Tárcái családot. - Engel Pál: Magyar Középkori Adattár CD-Romjában (a továbbiakban Engel P.: Magyar Középkori Adattár), a Középkori magyar genealógia részben Tótselymesi (Apród, Tárcái) név alatt hozza Tárcái Jánost, Miklós fiát, 1487-1508 közti adatokkal. Felesége Bethlen Sára (1494-1524), gyermekei közül azonban csak Katalint és Borbálát említi 1496-os évvel. A másik Tárcái család Rikalf rokonsága címszó alatt a 4. táblán, Tárcái névvel található. Közülük János kortársa az 1493-ban meghalt Tamás és ennek Mohácsnál elesett fia, Miklós. Mediaevalia Transilvanica VII—Vili (2003-2004), nr. 1—2.
