Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
A fejedelem személyes bíráskodása 93 keletkezése között eltelt kis híján száz esztendő, valamint az adatok töredékessége óvatosságra int. így további források esetleges felbukkanásáig a XVII. század utolsó harmadában fennálló intézményt nem tekinthetjük egyértelműen a XVI. század végi gyakorlat egyenes folytatásának18. Az egyik leglényegesebb kérdés, a fenti ítélkezési esetekben egyáltalán azonos fórumról van-e szó? Elképzelhető ugyanis, hogy amíg a fejedelmi udvamép felett a középkori hagyományoknak megfelelően az udvarmester ítélt, addig az udvari fejedelmi (tulajdonképpen magánföldesúri) sereg tagjai felett a fejedelem megbízásából az udvari főkapitány, esetleg nem is ugyanazon bíróság vezetőjeként. Alátámasztja ezt továbbá, hogy Kerekes Balázs mint a fejedelem udvari familiárisa szerepel alperesként, valamint az a tény, hogy az udvari lovasság az udvari familiárisi szervezetre épül, attól el nem választható. Az udvari gyalogok esetében, jóllehet ezúttal is egy kiváltságolt rétegről van szó, ilyen kapcsolatról a rendelkezésre álló források alapján nem beszélhetünk19. A fejedelem azonban személyes ítélkezési hatáskörét átruházhatta mind az udvarmesterre, mind az udvari főkapitányra, egy és ugyanazon bíróság esetében is, mint ahogy a fejedelmi udvar bonyolult egységére mutat, hogy az udvari familiáris felett ítélkező bíróság tagjai között találjuk szászfalvi Lázár Istvánt, az udvari gyalogság kapitányát (“capitaneus peditum aulae”) is!20. Az igazságszolgáltatás szervezeti változása az egész Erdélyi Fejedelemség kormányzatát érintő, Fráter György által 1542-1543 folyamán megkezdett reform részeként és következményeként mehetett végbe.21 Szapolyai János kormányzata ugyanis a középkori Magyarország kormányzati rendszerének és ennek részeként a curia militarisnak továbbélését jelentette22, 18 “Instructio udvari gyalogink hadnadgyanak 7. Ha valaki gyilkosságban, paraznaságban, lopásban, vagy egyéb czégéres vétekben talaltatik, azt a Hadnagy törvény szerint büntesse udvari székünkön. [S. A.] 9. Valakik egy mással öszve vesznek szokott törvény szerint a Hadnagy igazétassa s büntesse s ha nagyob a gonoszság udvari első tiszteink[ne]k is meg jelenese.” MÓL Kincstári levéltárak. E szekció, (a továbbiakban: E szekció) A Magyar Kamara Archívuma. Lymbus. E 211 III. ser. 22. t. No. 115. Utasítás az udvari gyalogok hadnagyának. 19 Az udvari gyalogokra részletesebben: Sunkó, 1998. 20 A bíróság tagjaira vonatkozóan lásd a következő fejezetet. , Ember Győző: Az újkori magyar közigazgatás története Mohácstól a török kiűzéséig. Bp., 1946. A MÓL kiadványai. III. Hatóság- és hivataltörténet 1. 390-396. p., Fráter György, foként gazdasági, "szervező tevékenységére: Oborni Teréz: Fráter György kincsartósága Erdélyben. In: Híd a századok felett. Tanulmányok Katus László 70. születésnapjára. Főszerk. Hanák Péter. Szerk.: Nagy Mariann. Pécs, 1997. 61-76. 22 1527 VI. 13. Buda. Az idézőlevél bemutatása utáni második napon abudai káptalan jelenti Bekény Benedek személynöknek, hogy boldog Barnabás apostol ünnepén (1527. VI. 11.) Buda várában az 1527. VI. 7-én, Budán kelt idézést - melyben I János Magyarország királya Ládonyi Miklós felperes becsületbeli ügyében Kaszás Miklós óbudai polgárt, mint alperest a curia militaris elé idézi, személyes megjelenés kötelezettségével, jelen idézőlevél átvételétől számított hatodik napra - az alperesnek bemutatta. 1527. VI. 16. A felperes a bíróságon az előírt időpontban személyesen megjelent, míg az alperes nem jelent meg. MOL P szekció. A Kisfaludy család idősebb ágának levéltára. P431 Időrendi sorozat. Barta Gábor: Konszolidációs kísérlet 1526 után. In: Századok III. (1977) 4. 635-677. (a továbbiakban: Barta, 1977.) 655. 1527. VII. 12. Lelesz: Az idézőlevél bemutatása utáni napon a leleszi konvent jelenti az uralkodónak, hogy boldog Lőrinc ünnepe utáni vasárnapon (1527. VII. 11.) Sárospatak várában az alpereseknek az 1527. VII. 29-én, Budán kelt idézőlevelet - melyben I János Magyarország királya Dobó Ferenc felperes becsületbeli ügyében
