Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
94 Sunkó Attila halála után, elsőként Fráter György szervező tevékenysége hatására, fokozatosan speciális, csak az Erdélyi Fejedelemségre jellemző kormányszervek és tisztségek jöttek létre, ugyanakkor számos régi tisztség szűnt meg, illetve olvadt bele az új struktúrába. így nem léteztek a curia militaris vezetését korábban ellátó tisztségviselők, az országbíró23 és a személynök24 sem, utóbbi feladatkörének egy részét a praeses, az országgyűlés és egyben a Fejedelmi Tábla elnöke vette át25. Bírótársak Míg a bíróság lehetséges vezetőjével kapcsolatban a különböző szabályzatok adnak eligazítást, addig a bírótársak személye korántsem ennyire rögzített. A Négyeskönyv sem említi a bírótársakat, az intézmény bizonyára ekkor is esetről esetre megalakuló társasbíróságként működött26. így meg kell elégednünk avval, hogy a bíróság a középkorban aulicusokból, majd oda kirendelt ítélőmesterekből és főpapokból, bárókból, országos nemesekből, mint fogott bírákból állott27. Az Erdélyi Fejedelemségben működő bíróság ítéletlevele esetében pontosan ismeijük a bírótársak tisztségét. Közülük a legnevesebb és a legmagasabb tisztséget viselő Lázár István, az udvari gyalogok kapitánya (“capitaneus peditum aulae”), Báthory Zsigmond korának közismert, fontos személyisége28. Majd a többiek felsorolása következik: Bartakwit Horvát János, gyulafehérvári provisor (provisor Albensis), Balasfi János, gyulafehérvári requisitor (requisitor Albensis), Rác Bálint29, Sólyomkövi Péter30 hadnagyok (centuriones), Toldi István, a Péter vajda elleni későbbi hadjárat egyik vezéralakja31 Óvári István32, az alperessel Pálóczy Katalint, Paskay György özvegyét és fiát, Csaholy Imrét, mint alpereseket, személyes megjelenés kötelezettségével a curia militaris elé idézi, jelen idézőlevél átvételétől számított hatodik napra - bemutatta. MOL. E szekció. A Magyar Kamara Archívuma. Neoregestrata Acta. E 148. Fasc. 803. No. 10.: Barta Gábor. A mohácsi csatától a sztambuli egyezségig. /1. János király története, első könyv./ Kandidátusi értekezés. Bp. 1983. (a továbbiakban: Barta 1983) 185. 23 Hajnik, 1899. 64., Degré, 1935. 51-52., Bertényi, 1976. 47. 24 A személynök - a Jagelló-kori előzményeknek megfelelően működő - igazságszolgáltatásban betöltött szerepére: Barta 1983, 185-186. 25 Trócsányi, 1980. 355. 26 Degré, 1935. 57. 27 Hajnik, 1899. 65. Karácsonyi, 1891. 486. Kubinyi, 1995. 344. 28 Részt vett Báthory István hadjárataiban, majd Báthory Zsigmond politikai (1594., 1598.) és háborús (1596. Mezőkeresztes) küzdelmeinek egyik főszereplője, a sellenberki ütközetben (1599 nov. 3.) esett el. Életére: Sunkó, 1998. 118-119. Tisztsége: Sunkó, 1994. 204-205. 29 1 594. Július 1. “Vitézlő Rácz Bálinth, urunk őnagysága gyalogh hadnagya” Gyulafehérvár város jegyzőkönyvei. Gyulafehérvár városkönyve. 1588-1674. Gyulafehérvár város törvénykezési jegyzőkönyvei. 1603-1616. Bev.,jegyz. Kovács András. Erdélyi Történelmi Adatok VI. 2. Kolozsvár, 1998. (a továbbiakban: Gyulafehérvári jk.) 23. 30 1589. június 24. “Sólyomköüj Péter deák, urunk őnagysága, az fejedelem gyalog hadnagya” 1594.július 14. “Sólyomköüj Péter deák, urunk őnagysága, gyalogy [!] hadnagya”. Gyulafehérvári jk. 18. ,24. p. 31 “[Jegyzet a kéziratban: Emlékszem ezekre, amikor megtörtek; kihagyta azonban Tholdi Istvánt és Székely Mózest, holott elsősorban az ő okosságuk és bátorságuk vitte végbe mindezt, amint egy énekben elő is adtam Erdélyben. Nagyfalvy Gergely.]” Baranyai Decsi János magyar históriája
