Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
92 Sunkó Attila A bíróság joghatósága, vezetője Jelen esetben a bíróságot a “fejedelem különös megbízásából” (ex speciali commissione domini principis) Király Albert, az udvari lovasság kapitánya (capitaneus equitum aulae), a tizenötéves háború egyik hadvezére vezeti, amit a tisztség terminológiai változatainak ismerete magyaráz. Az udvari lovasság főkapitánya egyben az udvari főkapitány (supremus capitaneus aulae) címét is viselte. A bíráskodásban betöltött szerepét pedig leginkább a fejedelem udvari familiárisainak kapitánya (capitaneus aulae familiarium illustrissimi principis) világitja meg14. Amennyiben elfogadjuk ugyanis, hogy a bíróság joghatósága (a Jagellókon királyi udvar szervezetéhez hasonlatosan)15 a fejedelmi udvarban fegyveresen (is) szolgálókra illetve azok legfelső rétegére, az udvari familiárisokra terjedt ki, logikusnak tűnik, hogy felettük a szervezet főkapitánya is ítél. Egyelőre csak feltételezhető, hogy az udvari főkapitány jurisdictiója az udvari gyalogság tagjaira is kiterjedt. Ide kívánkozik egy párhuzam a királyi Magyarország joggyakorlatából: a Batthyány Adám által 1646-ban, Csákány 1650-ben Körmend számára adott kiváltságlevelek biztosítják azt a jogot, miszerint: “A körmendi hajdúvárosi kapitány székéről ezért nem a Kanizsával szembeni végek generálisának személyében eljáró vicegenerális egerszegi székére, hanem - amint azt a kiváltságlevél kimondta - a főkapitány, azaz a Batthyány-magánhadsereg, illetve szervitorok főkapitányi székére [kiemelés SA] kellett (legalábbis elvileg) fellebbezni, onnét pedig szükség esetén nem a hadiszékre, hanem - amint azt a criminális causák esetében a földesúr konkrétan megnevezte - a németújvári Batthyány-úriszékre lehetett apellálni.”16. Ez a rendszer vélhetően a földesúri magánhadsereg részét képező udvari sereg tagjai feletti bíráskodást is magában foglalta17. Bár az Erdélyi fejedelemség történetének kései szakaszából, 1679-ből származó forrás tanúskodik arról, hogy az “udvari szék”, mint az udvari gyalogok felett illetékes jogfórum az udvari hadnagy vezetésével működött, ám a két forrás 14 Király Albert: 1590. augusztus 2 capitaneus aulae familiarium Illustrissimi principis. MOL Erdélyi Országos Kormányhatósági Levéltárak. F szekció, (a továbbiakban F szekció). A Gyulafehérvári Káptalan Országos Levéltára. Protocolla. F2 XI. 198-199. föl.) Sibrik Gáspár: 1595. április 3. Capitaneus aula nostrae familiarium. MOL F szekció. A Kolozsmonostori Konvent Országos Levéltára. Cista Comitatuum, (a továbbiakban: Fl7) Com. Alba Cista I. fase. II. NI5.. p. A tisztség XVI. századi terminológiájára Sunkó Attila: Az erdélyi fejedelmi testörség archontológiája a XVI. században. Fons I. (1994) 186-214. (a továbbiakban: Sunkó, 1994.) 198-200. Az udvari hadszervezet és ennek részeként az udvari főkapitány tisztségére, az udvari lovasság szervezetére: Sunkó, 1998. 106., 109., 112. , 117-118. 15 Kubmyi, 1995., 322. 16 Pálffy Géza: Katonai igazságszolgáltatás a királyi Magyarországon a XVI-XV1I. században. Gyór, 1995. (a továbbiakban: Pálffy, 1995) 96. 17 A királyi Magyarország földesúri magánhadseregére: Varga J. János: Szervitorok katonai szolgálata a XVI-XVI1. századi dunántúli nagybirtokon. ETTK Új sorozat. 94. Bp., 1981. Az udvari seregre különösen 15-16, 22-23.
