Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
A fejedelem személyes bíráskodása 91 forrásszinten a XVI. században nem igazolható. A Báthory István által 1583. március 6-án kiadott, Erdély igazgatási formáját megállapító rendelkezés ugyanis a főudvarmester hatáskörét meglehetős általánosságban szabályozza. Már ekkor egyértelmű azonban az a jogköre, hogy “Az udvar népének erköltsét és életét mérsékelni igazgassa* és teljességgel arra gondot viseljen, hogy az udvar szorgos és tekintetes legyen, valami háborúságok az udvarban is ne támadják, senkinek az tisztességének és tisztének határát által ne hágja....”* 10. Csak feltételezhető, hogy az udvari nép vitás ügyeinek megoldása már ekkor valamilyen törvényes, esetenként összehívott bírósági fórum előtt történt, amelyet a fejedelem személyének képviseletében a főudvarmester vezetett. Az udvar rendjét, ebből a szempontból is, részletesebben szabályozza a fejedelmi kor végén I. Apafi Mihály 1682. július 24-én kiadott rendtartása11. A főudvarmester igen bő tevékenységi körének részletes meghatározása (az udvar rendjének, udvari tisztségviselőknek felügyelete, udvarba érkező idegenek fogadásának, audienciájának intézése, udvarba érkező érdemes erdélyiek meghívása a fejedelem asztalához, bejárók, inasok szolgálati rendjének szabályzása) mellett az edictum 8. pontja értelmében “az udvari nép egymás közti és másokkal akár az udvaron kívül folytatott jogvitáit is ők orvosolják, az ítélet végrehajtásáig bezárólag”12. Ezesetben már nyilvánvalóan törvényes, azaz bírósági formában (is) működő igazságszolgáltatásról beszélhetünk. Ehhez társul még, az Apafi korban kiadott másik edictum szerint, - igaz csak a fejedelem különös meghagyására - az udvari gyalogok feletti parancsnokiás joga is13. A fentiek ismeretében vizsgáljuk meg részletesebben az egyetlen jelenleg ismert, 1592. január 24-én kiadott ítéletlevelet. továbbiakban: Karácsonyi, 1891.); Kumorovitz L. Bernát: Magyar nyelvű becsületbírósági ítélet 1516-ból. MNY Lll. (1956) 368-369. 10 1583. márc. 6. “Báthory István Erdély igazgatásának formáját megállapítja, s annak élére triumvirátust nevez ki.” EOE III. 171-177. p. 176. A “föudvarmester felügyel az udvar népére, megakadályozza viszálykodásukat, megtartja az udvar rendjét” Trócsányi, 1980. 392. 11 Edictum administrationis Aulicae Illustrissimi ac celsissimi domini domini principis Transylvaniae serenissimi comprehendens rebus observantibus occasionibusque subinde occurrentibus quoad fieri potuit accommendatum. MÓL. Családi Levéltárak P szekció, (a továbbiakban: P szekció) P 1239 Teleki család marosvásárhelyi levéltára. Apafi Mihály gyűjtemény. Kiadása: Apaffy Mihály erdélyi fejedelem udvarának rendtartása. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle V. (1908) 494-505. (a továbbiakban: MGTSZ 1908) 12 Trócsányi, 1980. 392. “8. Ritkán, avagy ugyan nem is lehet semmi hivatalok és dolgok folytatása is külömb-külömb akadályok nélkül, melyhez képest akár helyben, akár úton ne essenek vagy udvarunk népe között, vagy udvarunk népinek másokkal holmi ellenkezések, ezféléket ö kegyelmek szorgalmatosán megvizsgáljanak, és vagy békesség vagy törvény szerént való eligazítását, s executióját is istenesen munkálódni hivataljokhoz tartozó dolgának ismervén el ne mulassák.” MGTSZ 1908.496. 13 Ez a jog természetesen a fejedelemé volt, rajta kívül a fejedelemasszonynak és a főgenerálisnak, adott esetben a fejedelem parancsára a fő- és aludvarmestemek, a praefectusnak vagy azok helyetteseinek is kellett engedelmeskedniük. Szádeczky Béla: 1. Apafi Mihály fejedelem udvartartásából. Kolozsvár, 1913. 28.
