Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1999 (3. évfolyam, 1-2. szám)
Instituţii
Sistemul instituţional al scaunului secuiesc Mureş 117 Marosszék intézményrendszere az önálló erdélyi fejedelemségidéjen (Összefoglaló) Marosszék feudálizmuskori igazgatási - bírósági intézményei - a korabeli erdélyi területi intézményekhez hasonlóan - önkormányzati szervekként működtek. Tisztségviselői a szék kebeléből választott személyek voltak, és a közmegnyilvánulásokat a közgyűléseken hozott, „constitutiones”-nek hívott szabályrendeletek, végzések és határozatok szabályozták. Az önálló fejedelemség megalakulásának idéjen, a XVI. század közepén, a székelyek intézményrendszere, akárcsak a székely társadalom, álapvetően megváltozott. Az 1562. şvi székely felkelés leverése után az ősi nemzetségi szervezeten alapuló intézményrendszert felszámolták. A nemzetgyűlést és az udvárhelyi főtörvényszéket össze nem hívandónak tekintették, a katonai és bírósági vezetőket (székkapitány és széki bíró) fejedelem által kinevezett várkapitányokkal (udvárhelyi és várhegyi) és királybírókkal helyettesítették. Rendszeresítették és a vármegyei bírósági szervekkel egyenrangúsították a széki törvényesséket. Létrehozták a nótárius, a széki jegyző intézményét. A fejedelem címei közé foglalta a székely ispánét is, közvetlen alárendeltséget teremtve egyeegy székely szék és a fejedelmi intézmények között. A Báthori Zsigmond féle, 1601. December 31-i kiváltságlevelek révén a székelység visszakapta szabadségjogait. Ezzel egyűt járt a széki igazgatás önkormányzati jellegének visszaállítása, de ezzel egyidőben új aláppokra való helyezése is. A szék két főtisztviselője közül a székkapitánynak hívott katonai vezető kinevezési joga a fejedelmé maradt, azzal a megkötéssel, hogy a kinevezett a szék nemesei közül való kellett legyen. A másik „főtiszt ” a választott főkirálybíró lett, akit a fejedelem csak megerősített tisztében. A többi széki tisztségviselőt, az alkirálbírókat, a jegyzőt, az esküdtbírókat és másokat minden megkötés nélkül két évenként választották a szék közgyűlésén. Az önkormányszat fő szerve, a széki közgyűlés volt. Ezen résztvettek nemcsak a nemesek, hanem a katonarend minden tagja (lófők, gyalogok és szabadok). Itt tárgyalt meg a széket érdeklő főbb kérdéseket, intézkedtek és döntöttek közügyekben. „Constitutiók”, határozatok révén szabélyozták a közélet számos kérdését. A XVII. századi közgyűlési jegyzőkönyekben több mint 70 ilyen szabályrendelet található. A bíráskodási intézmény hálózat a kor igényei szerint kibővült és hierarchiazálódott. Már a század elején megjelent a derékszék,- mint másodfokú bíróság alapfokúvá a viceszék (a vicekirálybírók széke) válván. Bűnfenyítö intézményként tovább működött e században is a „ cirkálás
