Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1997 (1. évfolyam, 1-2. szám)
Societate
128 Szőcs Péter kialakítású lépcső vezetett fel. Mindenütt szerepel egy nagypalota, amely reprezentatív kialakításával és berendezésével a díszterem funkcióját tölti be: itt fogadják a vendégeket, itt zajlanak a nagyobb szabású étkezések, lakomák és mulatságok. Esetenként az étkezések céljára külön helység van berendezve, amely az ebédlőpalota néven jelenik meg, berendezése pedig, hasonlóan igényes, mint a nagypalotáé. A belső szobák közül még kiemelhetjük az úrházát az asszonyházát, amelyek hálószobaként, illetve az asszonyoknak esetenként, nappaliként szolgált4 5. Miután futólag áttekintettük a nemesi lét anyagi kereteit, vizsgáljuk meg, hogyan él benne az ember, a rendelkezésünkre álló kevés adat alapján. Fő támaszaink a korszakban készült önéletrajzok és emlékiratok, de ezek segítségével is igen kevés dolgot sikerült összegyűjteni a mindennapokról. A források alapján egyfajta családi munkamegosztás tűnik elénk a háztartásban. Bethlen Miklós napi foglalkozásait beszélvén el megemlíti, hogy a felesége a napi háztartási gondok mellett mézzel, sörrel és viasszal kereskedik, amelynek jövedelme őt illeti meg . A napi háztartási gondokat a főzés irányítása, a cselédek felügyelete, a számtalan apró-cseprő, házkörül adódó ügy megoldása jelenti6. Ezen kívül még a ház asszonyának vállain nyugszik a kisebb gyermekek nevelése és gondozása. A nagyobb lányokat is ők tanítják meg a házvezetés fortélyaira és a kézimunka alapfogásaira. Még Bornemissza Anna udvarában is találunk tíz, tizenkét lányt, a rokon és szomszédos nemes családokból, akik a fejedelemasszony szárnyai alatt készülnek fel a családi életre, egyben udvari nevelést is kapva7. Gyakran a férfiak távollétében az asszonyoknak kellett a birtok ügyeit is intézniük. A férfiak fő foglalatossága a politikában és háborúkban való aktív részvételen kívül, a birtok igazgatása és az ehhez kapcsolódó tevékenységek. Bethlen Miklós is azt vallja magáról, hogy amióta kinőtt a gyermekkorból a birtokai igazgatásával és kereskedéssel foglalkozott. Ez utóbbit nemcsak hasznot hajtó tevékenységként, de kedvtelésként is ajánlja utódainak. A kereskedésen és a birtok gondjain kívül még sok időt elvett az építkezés. Ez állandó, kedves tevékenysége volt Bethlen Miklósnak is, magának és családjának új udvarházat építve fel. Beszámolóiból kiderül, hogy a férfiak életének elengedhetetlen tartozéka volt a vadászat. Még ő is, bár nem szeretett vadászni, de részt vett jó néhányon8. 4 B. Nagy Margit: Várak, kastélyok, udvarházak, ahogy a régiek látták. Bukarest, 1973, 40. és Vadászi Erzsébet: Lakás és bútorzat, in: Radvánszky Béla: Magyar családélet és háztartás a XVI és XVII században. I. reprint. Budapest, 1986, 296-308. 5 Bethlen Miklós: Önéletírása, szerk. V. Windisch Éva. Budapest, 1980, 504. 6 Radvánszky Béla: im. I. 163. 7 uo. 1. 164. és 1. még az udvar konvenciós listáit: Prodan, David : Urbariile Ţării Făgăraşului. II. Bucureşti, 1976,479-84. s Bethlen Miklós: im. 502-5.
