Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1997 (1. évfolyam, 1-2. szám)
Stat
118 Pálffy Géza 23 vállalkozásának teljes kudarca.* Mindezek következtében aligha kétséges, hogy az ország felső részeiben és a tiszántúli területeken 1576 körül sokakban felmerülhetett Báthory kelet-magyarországi királyságának lehetősége. Nem véletlenül figyelmeztette a császárt Rueber főkapitány még a lengyel királyválasztás előtt: ha Báthory megszerzi a lengyel koronát, akkor Felső- Magyarország rövid idő alatt egy kardcsapás nélkül a fejedelem birtokába kerülhet* A felső-magyarországi nemesség Báthory magyar királyságát elősegíteni készülő kezdődő szervezkedése azonban hamarosan napvilágra került, Hans Rueber pedig megtette a szükséges lépéseket. 1576 május végén kelt egyik levelében uralkodójának például arra tett javaslatot, hogy az erdélyi határ felé eső területek — még a Tisza innenső, jobb partján fekvő — kulcsába, Sárospatak várába 300 német gyalogost vezényeljenek.* Jóllehet ez teljességgel nem valósult meg, a török birodalom és az Erdély ellen kiépült végvárrendszer 1576. évi nagy összeírása szerint 55 gyalogost mégis Patakra rendeltek.* Mivel pedig Báthory lengyel királlyá választása miatt immáron egy Szepesség elleni támadás sem volt elképzelhetetlen, ezért a felső-magyarországi generális Hans von Redern lovaskapitány Késmárkra küldését szorgalmazta, hogy ott egy nagyobb helyőrséggel állhasson ellen egy esetleges északról történő lengyel—magyar betörésnek. Redern Késmárkra vezénylése hamarosan meg is történt, sőt 1576 közepére német zsoldosain kívül még 225 magyar gyalogost és 495 könnyűlovast is felfogadtak és állomásoztattak Felső-Magyarországon egy Lengyelország vagy 28 Erdély felől érkező becsapás elhárítására.* Hamarosan azonban mind Rueber főkapitány, mind az általa oly akkurátusán informált bécsi hadvezetés számára nyilvánvalóvá vált, hogy az időpont túlságosan korai volt, azaz nem kedvezett a magyar nemesség szervezkedésének, hiszen Báthory fejedelmet ekkor az újonnan 23 24 25 26 * 28 * 23 Szádeczky Lajos: Báthory István lengyel királlyá választása, 1574—1576. Bp., 1887. Lásd még Idem: L’élection d’Etienne Báthory au tróné de Pologne. In: Etienne Báthory, roi de Pologne, prince de Transylvanie. Cracovie, 1935. 82—104. és Várkonyi, 1987. 633—637. 24 “Ich sag kurzumb und wirdt eigentlich ervolgen: lassen Ewer Majestät dem Waida die Cron [ti. a lengyel koronát — P. G.], so ist das übrigtail Hungern on alles schwertziehen in weniger zeit auch sein.” Hans Rueber II. Miksa császárhoz. 1575. december 26. Szádeczky, 1886. 855.: 2. jegyzet. 25 Ibid. 859. 26 .. OStA HHStA Reichstagsakten der Reichskanzlei Fase. 53. fol. 365. Kiadása: Pálffy Géza: A magyarországi és délvidéki végvárrendszer 1576. és 1582. évi jegyzékei. In: Hadtörténelmi Közlemények 108/1. (1995) 154. (a továbbiakban: Pálffy, 1995.) 7 Szádeczky, 1886. 861. 28P álffy, 1995. 156.
