Diaconescu, Marius (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 1997 (1. évfolyam, 1-2. szám)
Stat
Stat A felső-magyarországi főkapitányság és Erdély Báthory István uralkodása idején (1571—1586) (A Báthory-kutatás egy feldolgozatlan kérdésköréről ) Pcílffy Géza 1563 áprilisának végén Szapolyai János Zsigmond erdélyi vajda egyik leghűségesebb katonáját, Somlyói Báthory Istvánt indította útnak Bécsbe az I. Ferdinánd magyar királlyal történő újabb tárgyalások lefolytatására. Az ifjú Báthory küldetése nem sok sikert hozott, a Magyarországot kormányzó Habsburg uralkodó ugyanis makacsul elutasította az erdélyi vajda terveit királyságával kapcsolatban . A március végén megkötött fegyverszünet ennek ellenére érvényben maradt, sőt azt egy év múlva 1564 tavaszán ismét meghosszabbították. A csupán fél esztendőre szóló utóbbi békesség viszont már nem tartott sokáig. Miután július 25-én a császár és magyar király örökre távozott az élők sorából, János Zsigmond nem mulasztotta el a kínálkozó lehetőséget erdélyi területeinek biztosítására és gyarapítására: Báthory István váradi főkapitány (1564—1571) katonasága a Habsburg uralkodó hívétől, Balassa Menyhérttől elfoglalta az Erdély védelme szempontjából kulcsfontosságú Szatmár várát, majd Nagybányát; János Zsigmond 4 pedig megegyezett Ecsed és Kisvárda várainak védőivel azok feladásáról. Az új magyar király, I. Miksa (1564—1576) a 16. század közepének egyik legkiválóbb hadvezérét és hadtudományi teoretikusát, Lazarus von Schwendit küldte elvesztett felső-magyarországi várai visszafoglalására, aki azután az elkövetkező néhány esztendőben messzemenőkig beváltotta uralkodója belé táplált reményeit. Schwendi 1565-ben ostrommal bevette Tokajt, majd visszafoglalta a 1 1 Kutatásaimat az OTKA (T 19 789 nyilv. sz.) támogatásával folytattam, amelyért ezúton mondok köszönetét. 2 Veress Endre: Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király levelezése. I. köt. 1556—1575. Kolozsvár, 1944. 9—33.: No. 6—20. (Monumenta Transsilvanica) 3 Gooss, Roderich.: Österreichische Staatsverträge. Fürstentum Siebenbürgen (1526—1690). Wien, 1911. 167—176.: No. 28—29. (Veröffentlichungen der Kommission für Neuere Geschichte Österreichs 9.) (a továbbiakban: Gooss, 1911.) 4 Magyarország története 1526—1686. Szerk.: R. Várkonyi Agnes. 2. kiad. 1. köt. Bp., 1987. 273. (A fejezetet Sinkovics István írta.) (a továbbiakban: Várkonyi, 1987.) 5 Lazarus von Schwendi magyarországi tevékenységének eddigi legjobb, ugyanakkor már meglehetősen régi feldolgozása: Jankó, Wilhelm: Lazarus Freiherr von Schwendi oberster Feldhauptmann und Rath Kaiser Maximilian's II. Wien, 1871. Vö. még Eiermann, Adolf: Lazarus von Schwendi, Freiherr von Hohenlandsberg, ein deutscher Feldoberst und Staatsmann des XVI. Jahrhunderts. Freiburg, 1904. 12—15. és König, Johann: Lazarus von Schwendi Röm. Kaiserl. Majestät Rat und Feldoberst 1522-1583. Beitrag zur Geschichte der Gegenreformation. Schwendi, 1934. 58-74. A Schwendi személyére és tevékenységére vonatkozó kutatásokról újabban jó Mediasvah'a Transilvanica, tom I, nr. 1-2, 1997.
