Ciubotă, Viorel (szerk.): Patrimoniu multietnic (Satu Mare, 2009)
A Gyulai református kőtemplom a 15. századra datálható és egyben az egykori Ugocsa vármegye egyik legrégibb és legjelentősebb műemléke. Jelenlegi fa haranglábja 1977-ben épült azt követően, hogy az 1795-ben épült tornyát egy vihar ledöntötte. Ugocsa ukrán lakossága nemcsak a fafeldolgozásról volt híres, hanem egyben a szövés és hímzés mesterei is voltak. Az ukránok hímzésének kezdetei a régmúltba vesznek, mivel ez volt a szlávok egyik legrégibb díszítési eljárása. Ez a művészet generációról generációra öröklődött, mind a házakat, mind a templomokat evvel díszítették. Az Ugocsa területén készült hímzésen az ősi motívumok mellett más népcsoportoktól, így a románoktól, magyaroktól stb. átvett díszítőelemeket is fellelhetünk. Minden ukrán parasztház egyben egy táj háznak is beillik, ahol megőrizték és átörökítették a valódi értékeket. A ház belső díszítése kizárólag a nők feladata volt, akik minden egyes szőttessel szép iránti érzéküket bizonyították. A szőttesek mind a ház falát, mind az egyes bútordarabokat beborították, díszítésükben az égi jegyek, az életfa, a mágikus erejű madár és a túlvilág hírnökei mellett a szerencse és bőség jelképei is megtalálhatóak, mindezek az egész nép spirituális érzékét kifejezték. Valóságos kultusza van a kendők használatának különböző alkalmakkor, mint például a lakodalmi kalácsnál is, amivel megkínálják a templomból kilépő menyasszonyt. Ezekkel takarták be a gyereket kereszteléskor, és ugyanilyennel kötötték össze a jegyeseket. A hagyományos parasztházak berendezésénél nagy értékű díszítőelemként is használták, ami harmóniában volt az építészeti elemekkel és a ház bútorzatával. Az Ugocsa vármegyei ukránok mindennapjainak fontos részét képezte a népi kultúra és a hagyományok, az év ciklusaihoz köthető munka, a különböző foglalkozások, a mitologikus lényekkel való kapcsolat egybefonódott a hagyományokkal. Egyes elemek napjainkig is átörökítődtek a folklórban. Az ugocsai és kárpátaljai ukránok karakterének és mentalitásának kialakulásában fontos szerepet játszott a család. Domináns szerep jutott az asszonyoknak, ez tükröződik a lakodalmi szokásokban és rituálékban, a menyasszony háznál való fogadásában, a halott siratásában és megmosdatásában és a jóslásban. Gyümölcsoltó Boldogasszony (Blagovişcenia) napján szépségük megőrzése és a házasság 89
