Ciubotă, Viorel (szerk.): Patrimoniu multietnic (Satu Mare, 2009)
esett át. Eredetileg minden darabja szőtt vászonból készült, a várossal való kontaktus eredményeként azonban az iparilag előállított anyagok terjedtek el. A 19. század közepén a kárpátaljai, huszti vagy técsői piacon áruik eladása után a vasányok a ruházatukat is itt szerezték be. Ezáltal a hófehér, kézzel hímzett fejkendőt felváltotta a virágos selyembatik (keszkenő), a hímzett vászonkötényt a selyemkötény, a szoknyát pedig iparilag előállított, virágmotívumokkal bőségesen díszített anyagból kezdték el varrni. A divat a vasány népviseletben is egy új darab megjelenését idézte elő, az addig ismeretlen ujjatlan ruháét (viganául), ami a 19. század elején terjedt el a Bécsben élő Vigano nevű balerina által. Ugyanígy a férfi viselet is átalakult a városi öltözködés hatására. A bő ujjú inget, városi mintára felváltotta a mandzsetta, a szalmából font jellegzetes kalapot a fekete posztókalap, a lenvászonból készült ruházatot pedig a szövetből készült ruházat. A többféle átalakulás ellenére, amin a vasány népviselet az idők folyamán átment, elmondható, hogy ami a szabásmintát és a hímzett részek elhelyezését illeti, az változatlan maradt. A legrégibb típusú ingen a hímzett rész a vállon 78 Clop oşenesc. Colecţia Muzeului Judeţean Satu Mare Ошанський капелюх. Колекція Повітового музею Сату Mape Avas vidéki kalap. Szatmár Megyei Múzeum gyűjteménye Hat from Oaş Region. Collection of Satu Mare County Museum helyezkedett el, napjainkig is megmaradt az, hogy a háromszög alakú hímzett betét részt a nyak körül helyezik el. Az ezen a részen elhelyezkedő díszítő motívumok megegyeznek a szoknya derék részénél találhatókkal, megőrizve ugyanazokat a színkombinációkat. A szoknya fölött viselt köténynek színeiben meg kellett egyeznie a keszkenő színeivel.
