Ciubotă, Viorel (szerk.): Patrimoniu multietnic (Satu Mare, 2009)
Biserica romano-catolică din Ciorni Ardiv Римо-католицька церква у селі Чорний Ардів Feketeardói római katolikus templom The roman-catholic church of Ciorni Ardiv 74 déli részét “oláhság” néven említik. Az első világháborút megelőzően Ugocsa a maga 1213 km2-es területével és 91755 lakosával az akkori Magyarország egyik legkisebb vármegyéje volt. A vármegye területe az Erdős Kárpátok lábainál terült el, a keletről nyugati irányba folyó Tisza két egyenlő részre osztotta területét. Az akkori vármegye központja Nagyszőlős (Seleuş) volt. Az első világháborút követően a vármegye Tiszán inneni részének egy kis darabját Romániához csatolták. Ez a terület a maga 18 településével Elalmi járás néven Szatmár megye részét képezte: Kisbábony (1261 poss. Babun), Batarcs (1378 poss. valachalis Batharch), Nagybocskó (1572 Bochko), Csedreg (1319 Hydegre, villa Chudrug), Ugocsakomlós (1378 Komlos), Dabolc (1323 Dabouch), Drăguşeni (Túrterebes község része), Nagygérce (1351 Gerche), Kisgérce (1393 Gerche et alia Gerche), Halmi (1217 terra Holmy), Kökényesd (1274 terra Kukynus), Sellő (Batarcs község része), Nagytarna (1430 Torna), Tamásváralja (1325 poss. Varalya), Turc (1378 villa walachalis Thwrch), Túrterebes (1216 Terebes), Avaspatak (1378 Zarazpatak), Văgaş (Nagytarna község részét képező tanya). Az Ugocsa megyei román falvakat a középkori
