Szőcs Péter Levente (szerk.): Urziceni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Archaeological discoveries
tum (adus probabil din valea Barcăului), specifică civilizaţiei pe care arheologii o numesc „grupul Pişcolt”. Teritoriul localităţii Urziceni rămâne intens locuit şi pe parcursul epocilor metalelor. Sunt bine reprezentate civilizaţiile care au vieţuit în Câmpia Tisei de-a lungul epocii cuprului: cultura Tiszapolgâr (aşezările din punctele La Fântână şi Grădina Grănicerilor), cultura Bodrogkeresztúr (cimitirul din Vamă, cu 40 de morminte cercetate) şi cultura Baden (aşezare pe insula Râtul Vada). în punctele Nisipăria Veche, pe drumul Căminului la situl Körös-domb şi pe o ridicătură din valea Pârâului Fabricii de Hârtie au fost descoperite urmele unor aşezări din epoca timpurie a bronzului, atribuite civilizaţiei „grupul cultural Sanislău”. între acestea iese în evidenţă aşezarea de la Körös-domb, unde, printre numeroasele fragmente ceramice şi bucăţi de lut ars ce provin de la locuinţe incendiate a fost găsit un frumos topor de piatră (donate ulterior şcolii din localitate). Cercetările arheologice arată că civilizaţiile din aceste perioade aveau o economie axată pe creşterea animalelor. în cadrul comunităţilor sunt vizibile deja puternice stratificări sociale. Unii dintre bărbaţii înhumaţi în necropola din Vamă au, pe lângă vasele de ofrandă, şi câte un topor de piatră, fapt prin care se doreşte probabil sublinierea apartenenţei lor la casta războinicilor. Iese în evidenţă mormântul bogat al unuia dintre aceştia, care, alături de alte obiecte, avea depusă o tolbă din 4 élt civilizációk nyomai itt is jól megfigyelhetőek. így például a Tiszapolgâr kultúra településeit a Vadához közeli Határkútnál és a határőr laktanya kertjében találták meg. A javar ézkori Bodrogkeresztúri műveltség egy temetőjét a határátkelő közelében tárták fel (eddig mintegy 40 sírt), míg a korszak végét a Mogyorós patak partján fekvő Baden kultúra telepe jelzi. A kora bronzkorból származik a már eltűnt, régi homokbánya területén talált ép edény és kerámiatöredékek, a kálmándi határ felől az ún. Körös dombon gyűjtött leletek, valamint a Papírgyár patak partján feltárt telep. E lelőhelyeket az anyagi kultúra jellegzetességei alapján a „Szaniszló csoportnak” nevezett műveltségbe sorolják. Kiemelkedő a Körös dombon feltárt leletanyag, ahol a nagyszámú kerámiatöredék és átégett agyag tapasztásdarabok mellett, egy szép kőbaltát is találtak (ezt később a helyi iskolának adományozták). A régészeti kutatások alapján megállapítható, hogy e korszakban a fő gazdasági tevékenység az állattartás és jelentős társadalmi különbségek alakultak ki. A Vám területén feltárt temetőben a csontvázas sírok többségében alig egy-két edény kíséri az elhunytat, de néhány temetkezés melléklete igen gazdag: kő- és rézbaltákat találunk vagy - a női sírokban - gyöngykalárissal és más ékszereket. Különösen érdekes két sír, egy férfié és egy nőé, akik valószínűleg családi kapcsolatban lehettek. A sírokban több edény mellett tegezként használt őstulok
