Ciubotă, Viorel (szerk.): Turulung. Micromonografie (Satu Mare, 2009)
Turulung Vii - Drăguşeni
említett területen gyakran kerülnek elő más, ugyancsak bronzból készült fegyverek és ékszerek társaságában. Ezekről a közös gödörből előkerülő tárgyegyüttesekről, más néven bronz depókról, úgy vélik hogy áldozati szerepük volt, a róluk való lemondás jelentette az áldozatot az istenek felé. Egy ilyen bronzdepó része a Túrterebesen talált két balta is, melyek 1899-ben a budapesti Nemzeti Múzeum gyűjteményébe kerültek. A Kr. e. 1000. év táján újabb települést alapítottak a mai Túrterebes határában, a Túr jobb partján, a Malom mező nevű határrészben. A talált kerámia tárgyak, valamint az égett faldarabok helyzete azt mutatja, hogy nagy kiterjedésű település volt, mely szinte teljes hosszában elfoglalta a Túr partját. A cseréptöredékek, melyek egyik oldala fényes fekete, másik oldala piros, azt jelzik, hogy a település a Gáva kultúrához tartozott. A Gáva kultúra a Kr. e. 11-8. századokban volt meghatározó a Felső-Tisza-síkságán, a Bánátban, Erdélyben, Galíciában és Bukovinában. A Kr. e. évezredből származó településeket nem tártak fel Túrterebesen. Bizonyosan lakott terület volt, ezt az 1972-ben, a falu központi részén fekvő téglaégetőben talált 64 darab ezüstpénz bizonyítja. Az érmék közül 63 görög tetradrahma-másolat, a fennmaradó pedig Pergam királyának Kr. e. 260-ban kibocsátott érméje. Az érméket a Kr. e. 4. és 2. századokban a mai Románia északnyugati részét benépesítő kelták használták. A Kr. u. első évezredből, Túrterebes határában két település nyomaira bukkantak. A településekről származó leletek a Túrterebesi szőlőhegyen, a már ismertetett neolitikumi település régészeti Statuia Sfintei Fecioare - Turulung Szűz Mária szobor - Túrterebes Statue of Holy Mary - Turulung Статуя Пресвятої Богородиці - село Турулунг 31
