Szőcs Péter Levente (szerk.): Ciumeşti. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Archaeological Discoveries
Legătura dintre prinţul de la Ciumeşti şi luptele îndepărtate din Grecia şi Asia Mică a fost confirmată prin descoperirea la o dată ulterioară a unor piese de harnaşament din zona Munţilor Balcani, ce sugerează procurarea acestora - sau mai degrabă a cailor care le purtau - pe traseul drumului parcurs între zonele de război şi casă. în apropierea mormântului princiar au mai fost cercetate alte 25 de morminte, o parte a necropolei fiind distrusă. Puterea comunităţii celte de la Ciumeşti - Berea este dovedită de descoperirile funerare prezente în alte două zone, ele sugerând existenţa a încă două necropole. Acelaşi lucru îl arată prezenţa pe teritoriul comunei a 15 aşezări, fapt ce se datorează însă şi modului de viaţă al celţilor, ce trăiau în cătune şi ferme izolate. în epoca romană zona geografică a actualei comune Ciumeşti era una de confluenţe culturale. Aici se întrepătrundeau blocul cultural nordic, cel al triburilor germanice şi al dacilor liberi, respectiv blocul sudic al triburilor sarmatice. Aceste triburi erau în anumite perioade în stare de război, în alte perioade atacau împreună Imperiul Roman. Deşi nu au fost executate săpături arheologice, perieghezele preotului Kovács au demonstrat existenţa unei locuiri deosebit de intensă. Fragmente ceramice şi urme de locuinţe au fost descoperite în următoarele locaţii: Berea-Togul Sultész (Berea IXa), Berea-To-12 nek, amelyekben Nagy Sándor utódai harcoltak. A csomaközi herceg kapcsolatát a távoli, görögországi és kis-ázsiai hadjáratokkal a Balkán hegység környékén később felfedezett lószerszám darabok is alátámasztják. Ezek a tárgyak azt sugallják, hogy a díszeket (vagy inkább az ezeket viselő lovakat) a csatatér és az otthon közötti úton szerezték be. A hercegi sír közelében még 25 sírt tártak fel, bár a temető egy részét akkorra már bolygatták, illetve elpusztították. A Csomaköz és Bere térségben élő kelta közösség erejét bizonyítják a még két további helyen felfedezett sírleletek. Ezek két másik temető létezésére utalnak, és ezt támasztja alá a község területén talált nem kevesebb mint 15 település nyoma. Ez a nagy szám azonban a kelták életvitelével is magyarázható, mivel ez a nép inkább kis létszámú tanyákon és különálló családi gazdaságokban élt. A római korban Csomaköz község területén a kultúrák kölcsönhatása érvényesült. Itt érintkezett északról a germán etnikumú törzsek, a szabad dákok, valamint délről a szarmata törzsek településterülete. Ezek a törzsek egyes időszakokban élesen szemben álltak egymással, máskor pedig együtt szálltak harcba a Római Birodalom ellen. Bár régészeti ásatásokat még nem végeztek, de Kovács Gyula lelkész terepbejárásai bizonyítják, hogy a terület ebben az időszakban is igen sűrűn lakott volt. Kerámiatöredékeket és
