Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Nagyecsed după desecarea mlaştinii şi pănă în zilele noastre - Nagyecsed a láp lecsapolásától napjainkig

au fost deportaţi. A creat probleme îngrijirea orfanilor, a invalizilor de război, susţinerea economiei de război şi ocupaţia sovietică. Reconstrucţia a pornit destul de repede, pe baza reformei agrare din 1945. A început formarea moşiilor mici şi mijlocii şi a cătunelor. Acest proces a fost întrerupt însă în 1951 de naţionalizare şi colectivizarea agriculturii. în urma reformei administrative din 1951, localitatea a devenit comună cu consiliu propriu, iar mai târziu reşedinţa comunei formate împreună cu Fábiánháza. Perioada de după 1956 a adus cu sine o dezvoltare accentuată. Numărul de locuitori a atins cota maximă în această perioada, iar pe lângă multe case particulare şi sedii de instituţii, a fost construită şi cea de a doua biserică reformată. în 1963 a fost creat CAP Rákóczi, care a devenit cea mai importantă instituţie din localitate. în anii 1970, CAP-ul avea un profit modest, dar ulterior a generat pierderi considerabile. Localitatea a rămas una agricolă, fiind ocolită de industrializare. în 1963 şi-a deschis porţile Liceul József Attila, dar în 1974, din cauza scăderii numărului de elevi, acesta a fost închis. în 1975 s-a deschis cimitirul nou şi sala mortuară. Destul de târziu, în anul 1982, a fost finalizată uzina de apă şi reţeaua de apă-canal. Şirul instituţiilor culturale s-a îmbogăţit prin înfiinţarea Casei de Cultură, construită în 1963, aici fiind mutată şi biblioteca comunei. în clădirea şcolii, lângă piaţa târgului, a fost înfiinţată în 1988 o colecţie de istorie locală, care azi poartă numele lui Berey János şi funcţionează cu două săli de expoziţie.

1970-es évek végéig a tsz csekély nyereséggel, majd erős veszteséggel működött. A település megmaradt mezőgazdasági jellegűnek, az iparosítás elkerülte. A József Attila Gimnázium 1963-ban nyitotta meg kapuit, de 1974-ben a „tanulók létszámának csökkenése miatt” bezárták. 1975- ben készült el az új Köztemető és a ravatalozó. Későn, csak 1982-re készül el a vízmű és a lakásokat vezetékes vízhez juttató közművezeték. A kulturális intézmények sorát az 1963-ban épített Művelődési Ház gyarapította, ahová a Könyvtárat is elhelyezték. A Vásártér melletti iskola-épületben 1988-ban alakították ki a helytörténeti gyűjteményt, amely ma Berey József nevét viseli, és két kiállítótérrel várja a látogatókat.

Az első demokratikusan választott önkormányzat (1990) a település fejlesztését, megtartó erejének fokozását tűzte ki céljául. A hátrányos helyzetből a kivezető utat a várossá válásban vélték felfedezni. Előbb 1994-ben, majd másodszor 1997-ben pályázat nyomán Nagyecsed 1997. július 1-én lett újra város. Jelenleg a város legnagyobb feladata a városias kép kialakítása, a munkahelyteremtés, a szolgáltatások körének bővítése, a népesség megtartása. Ezek elérésének útján egy-egy kiemelkedő állomás az Ecsedi Báthori István Református Gimnázium és Kollégium működése vagy a Millecentenáriumi Emlékmű állítása a Kraszna hídjánál. A civil kezdeményezések közül követendő példaként említhetjük a Füvészkertet és Vadállatmenhelyet, mely 1975 óta vesz részt természetvédelmi munkákban, lát el oktató, ismeretterjesztő, gyógyító tevékenységet.

46