Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Nagyecsed după desecarea mlaştinii şi pănă în zilele noastre - Nagyecsed a láp lecsapolásától napjainkig
Graniţa de stat stabilită după primul război mondial a tăiat Ecedea de centrul său natural, Cáréiul. Localitatea a devenit un fel de fundătură, asaltată de refugiaţi. Şocul însă a fost urmat de o consolidare. Izvorul problemelor economice în Nagyecsed a fost împărţirea neechilibrată a pământului, cu o agricultură caracterizată de preponderenţa marilor moşii. Ca o măsură de remediere, biserica reformată a împărţit 96 de locuri de case din terenul propriu de lângă cimitir, iar mai târziu Oficiul Naţional Funciar a parcelat 1000 de iugăre pentru săraci. Pe lângă acestea, s-a format cartierul Újtelep prin crearea a 360 de locuri de case. A fost dezvoltată şcoala elementară şi au fost construite şcoli noi în extravilan, pentru cătunuri. A fost lărgită gara, au fost reconstruite staţia de pompieri şi locuinţa de serviciu a medicului. Creşterea numărului târgurilor şi subvenţionarea comerţului a contribuit la consolidarea economiei. în 1931, drumul spre Porcsalma a fost clasat în categoria drumurilor secundare. Tot în această perioadă a fost amenajat târgul pe locul fostei cetăţii, construindu-se o fântână, o casă de bilete şi un cântar. Toate aceste schimbări nu au reuşit însă să ridice economia, viaţa socială şi culturală a localităţii Nagyecsed. Monumentul ridicat principelui Rákóczi în 1931, în faţa bisericii reformate, atestă fidel spiritul caracteristic al epocii. Şi localitatea Nagyecsed a suferit mult în urma celui de al II-lea război mondial. Mulţi s-au mutat de aici după arbitrajul de la Viena, iar mai târziu, după ocupaţia germană, evreii (aproximativ 250 de persoane) épültek. Bővítették a vasútállomást és átépítették a tűzoltószertárt és az orvosi lakást is. A gazdaság talpra állítását segítette továbbá a vásárok számának megemelése, a kereskedelem erőteljes támogatása. 1931-ben elérték, hogy a porcsalmai utat felvegyék a vicinális utak hálózatába. Ekkor alakították ki a vár helyén a ma is létező Vásárteret, melyet vásári kúttal, cédulaházzal, mázsálóval is elláttak. Mindezek azonban nem tudtak érdemben emelni Nagyecsed gazdasági, társadalmi, kulturális helyzetén. Ennek a kornak szép emléke az 1931-ben a református templom elé felállított Rákóczi emlékmű. AII. világháború idején Nagyecsed is sokat vesztett. Sokan elköltöztek a II. bécsi döntés, majd a német megszállás következtében. A zsidókat, mintegy 250 főt deportálták. Nagy gondot jelentett az árvák, hadirokkantak gondozása, a gazdaság működtetése és a szovjet megszállás. Az újjáépítés gyorsan elindult, amelynek alapját az 1945 utáni földreform jelentette. Kis- és középbirtokosság kialakulása, illetve tanyásodás volt tapasztalható. Ezt a folyamatot azonban megtörte az 1951-es államosítás és a mezőgazdaság kollektivizálása. A 1951. évi közigazgatási reform során elsőnek önálló tanácsú község, majd nagyközségi közös tanácsú székhelyközség lett, Fábiánháza társközséggel. A nagyközség 1956 után fejlődött jelentősebb mértékben. Ekkor érte el legmagasabb lélekszámát, számos magánház és középület mellett felépült a református egyház második temploma is. A Rákóczi Mezőgazdasági tsz, mint a település legnagyobb munkáltatójának megszervezésére 1963-ban került sor. Az 44
