Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Nagyecsed după desecarea mlaştinii şi pănă în zilele noastre - Nagyecsed a láp lecsapolásától napjainkig

populaţiei, 3312 persoane erau reformaţi de etnie maghiară, 236 izraeliţi, 190 ruteni greco-catolici strămutaţi din Fábiánháza şi 100 de romano-catolici, dintre care 77 de şvabi strămutaţi din Vállaj şi Mérk. Evreii s-au aşezat aici la mijlocul secolului al XVIII-lea, iar greco-catolicii abia la sfârşitul veacului. în 1828 trăiau în localitate 21 de evrei şi 19 romano-catolici. Pe când sinagoga s-a construit deja în anul 1888 (din 1902 având şi rabin), parohia romano-catolică a fost organizată doar în 1929, iar biserica a fost ridicată în 1935.

S-a format o mică societate intelectuală, din care făceau parte conducătorii comunei, împreună cu medicul, farmacistul, conducătorii centralei electrice, preoţii şi presbiterii. în 1903, în locul şcolii confesionale s-a înfiinţat şcoala elementară de stat cu opt săli de clasă. Un exemplu bun pentru implicarea bisericii în organizarea societăţii era preotul reformat Berey József, primul monograf a Ecedei, care a reuşit să obţină un stand separat la Expoziţia Naţională din 1896 pentru meşteşugarii din localitate. Un efort material puternic a însemnat şi ridicarea noi bisericii reformate. în anii 1860 a devenit necesară construirea unui nou edificiu. Construcţia s-a derulat între 1863-1868, dar în timpul slujbei din 8 mai 1870 turnul bisericii s-a prăbuşit omorând cinci oameni. Ridicarea noului turn a început abia în 1896, acesta fiind sfinţit în cadru festiv în 17 iunie 1900. Cu această ocazie, noul turn şi întreaga clădire au primit un aspect uniform. Clădirea astfel creată, situată pe dealul cetăţii în axul străzii Rákóczi Ferenc este şi în zilele noastre podoaba oraşului.

Kialakult egy szűk értelmiségi réteg, melynek tagjai közé a nagyközség vezetői, az orvos, a gyógyszerész, a villamos centrálé vezetői, a lelkészek és a presbitérium számítottak. 1903-ban az egyházi helyett 8 tantermes állami elemi iskola nyílt. Jó példája az egyházi közösségszervezésnek Berey József lelkész - Ecsed első történetírója -, aki kiharcolta, hogy a Millenniumi kiállításon (1895) az ecsedi kosár-, kas- és gyékényfonók külön helyet kapjanak. Nagy próbatételt jelentett az egyház anyagi talpra állítása is. Az 1860-as évekre új református templom építése vált szükségessé. Az építkezés 1863-1868 között folyt, de az 1870. május 8-ai istentisztelet alatt a torony ráomlott a templomra, öt ember halálát okozva. Az új torony építését csak 1896-ban kezdték meg, és 1900. június 17-én szentelték fel ünnepélyes keretek között. Nem csak a torony készült el, az egész építményt egységessé formálták. A Rákóczi Ferenc utca tengelyében, a várdombon álló templom a mai napig a település éke.

Az első világháború után meghúzott határvonal elvágta Nagyecsedet természetes központjától Nagykárolytól. Egyfajta végállomás lett, melyet elleptek a menekülők. A megrázkódtatást azonban konszolidáció követte. Nagyecsed gazdasági-társadalmi bajainak forrása a rossz birtokmegosztás, a nagybirtokok túlsúlya volt. Elsőként a református egyház osztott ki 96 házhelyet a temető melletti birtokából, majd az Országos Földrendező Bizottság 1000 holdat parcellázott fel a nincstelenek között. Emellett 360 házhely kiosztásával létrehozták az Újtelepet. Tovább fejlesztették az elemi iskolát, illetve kültelki iskolák

42