Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Dismantling the castle, the long "freedom" lawsuit and the swamp draining
Unelte tradiţionale A hagyományos gazdálkodás eszközei Tools used in the traditional agriculture a propus în 1853 un proiect de împărţire a hotarului, care, după multe tărăgănări şi compromisuri, a fost acceptat de ambele părţi în 1877. Astfel, localitatea a primit 4684 iugăre de pământ, câştigând în fond cauza litigiului, dar pierzându-şi statutul de târg format de a lungul secolelor. în noul sistem administrativ-teritorial instaurat în 1876, Nagyecsed s-a integrat ca şi comună (comitatul Satu Mare, plasa Mátészalka). în paralel s-au format noi forme de proprietăţi şi activităţi, caracteristice societăţii burgheze: moşii mari şi mici, industria şi comerţul. Această din urmă ramură a fost controlată în special de comunitatea evreiască, iar meşteşugurile ţărăneşti s-au despărţit în două ramuri: industria casnică (împletitul de nuieie, torsul, ţesutul) şi industria propriu-zisă (fierărie, tăbăcărie, blănărie), rămânând 36 melynek értelmében a város 4684 hold földet kapott. Lényegét tekintve Ecsed megnyerte a pert, de elvesztette mezővárosi jogállását, mely évszázadokon át keretet adott működéséhez. A per végére Ecsed nagyközségként tagozódott be az 1876-ban megszervezett új közigazgatási rendszerbe (Szatmár megye, mátészalkai járás). Ugyanakkor a polgárosulás feltartóztathatatlanul haladt előre, kialakultak annak anyagi feltételei: a nagy-, és kisbirtokok, az ipar, a kereskedelem. Míg jellemzően a kereskedelem a zsidók kezébe került, a paraszti kézművesség két ágra vált szét: a háziipar (kosár- és kaskötés, fonás, szövés) és az ipar (kovács, tímár, szűcs), melyek szinte végig kontár keretek között maradtak. Mindezek elősegítették például Căruţe din Ecedea Ecsedi szekerek Cars from Ecsed a közlekedés javítását (út- és vasútépítés), a kisipar és kiskereskedelem megerősödését vagy az Ecsedi-láp lecsapolásának lehetőségét.
