Szőcs Péter Levente (szerk.): Ecsed. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

The Golden Age of Ecsed

Ecedea în sec. al XVIII-lea, gravură de Prixner Gotfried

Ecsed a 18. században, Prixner Gotfried metszete

Ecsed in the 18th c., engraving by Prixner Gotfried

în 1608. în această diplomă este pomenită Ecedea prima oară ca oppidum (târg). Diploma nu pomeneşte privilegiul cel mai important al oraşelor de acest gen, acela de a ţine târg, cu toate că partea referitoare la vămi indică un comerţ important cu animale. Locuitorii Ecedei au socotit privilegiul de importanţă majoră, şi au marcat evenimentul prin realizarea în acelaşi an a primului tipar de sigiliu al oraşului, din argint. Inscripţia sigiliului descria Ecedea ca CIVITAS şi cuprindea şi stema: un leu cu coroană, ţinând o sabie. Oraşul s-a bucurat de o autonomie considerabilă: avea un judeprimar, un notar şi 12 juraţi (magistraţi). în târg func-gel Báthori (IV.) István (1555-1605) szakított, aki látva a 15 éves háború következményeit, Bocskai oldalán szállt be a szabadságharcba. Báthori István az, akinek birtokossága alatt a reformáció megszilárdult és szinte kizárólagossá vált Ecseden és birtokain. Halálával azonban kihal a család ecsedi ága, testét a nyírbátori református templomban helyezték örök nyugalomra, ahol szarkofágja a mai napig látható. Ecsedi Báthori István birtokait fogadott fia, somlyai Báthory Gábor, révén a Somlyói ág örökli. Bocskai István 1605-ös halála után Báthory Gábor lett Erdély fejedelme. Első dolga a még le nem telepített hajdúk „leszállítása” volt. Ők már csak személyükben

24