Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Archaeological vestiges
romano-catolic. Un complex deosebit de interesant din epoca neolitică mijlocie a fost cercetat lângă drumul Căpleni-Cămin, în apropierea cimitirului romano-catolic. în acesta - împreună cu mai multe vase pictate, castroane şi vase mari de provizii - a fost descoperită o oală ce avea ornată în relief o figură umană cu mâinile ridicate în sus. Asemenea figuri umane sunt rare, ele indică rolul deosebit al vaselor pe care au fost descoperite, având semnificaţie sacrală. De la sfârşitul neoliticului mijlociu şi începutul neoliticului târziu a fost cercetată arheologic o vastă aşezare la Cozard. Aceasta se întinde pe ambele laturi ale căii ferate Carei-Satu Mare, în cadrul ei fiind descoperite vestigii arheologice importante. Alte două aşezări ce se datează în neoliticul târziu au fost identificate pe malul pârâului Poşta şi pe un grind aflat lângă pârâul Mirgheş, spre Canalul Crasnei. Urmele ale unor locuiri neolitice au mai fost observate şi în alte zone de pe teritoriul comunei Căpleni, la Păşunea Jderilor, în hotarul numit Macskás şi în Valea Bodor. Pe raza comunei se cunosc şi descoperiri funerare din epoca neolitică. Morminte de inhumaţie în poziţie chircită (ghemuită) au fost descoperite la Reök-tag şi la Carei-Cozard (groapa nr. 2). Din eneolitic (epoca cuprului) se cunosc relativ puţine descoperiri. Ele sunt atribuite culturilor Tiszapolgăr şi culturii Bodrogkeresztúr. Descoperiri de acest gen au fost identificate în zonele: Căpleni-Malul Crasnei, 4 dő emberábrázolás díszíti. Az ábrázolás - két kezét az égnek emelő, imádkozó pozíciójú ember - igen ritka vidékünkön és kultikus jelentése lehet. A neolitikum középső szakaszának végére, a késő neolit kor elejére keltezhető a nagy kiterjedésű kozárdi telep. A lelőhely a Nagykároly-Szatmárnémeti vasútvonal két oldalán terül el, a régészeti kutatások során számos fontos régészeti leletet tártak itt fel. Másik két késő neolit települést a Posta patak partján, valamint a Mérges patak partján, a Kraszna töltés mentén azonosítottak. További neolit kori telepek nyoma Kaplony község területén a Zsellér legelőn, a Macskáson és a Bödör-völgyben került elő. Ismertek a község területéről neolit temetők is: Reök-tag és a Nagykároly-Kozárd (2. gödör) lelőhelyeken zsugorított vázas sírok kerültek elő. A rézkor (eneolitikum) időszakából aránylag kevés régészeti lelet ismert. A Tiszapolgár és a Bodrogkeresztúr kultúrába sorolható leletek Kaplony-Kraszna part, Kaplony-Vasúti őrház, Nagykároly-Kaplony országút, valamint a Nagykároly-Szatmárnémeti vasútvonal környékéről kerültek felszínre. A rézkor végéről, a Baden kultúra idejéből két kisebb települést ismerünk: az egyiket a Posta-patak bal partján, a másikat a jobb parton húzódó Magyar utca kertjében találták. Kora bronzkori (Szaniszló kultúra) és középső bronzkori (Ottományi kutúra) leleteket a Kaplonyból Kálmánd felé vezető út mentén a Király-földek nevű határrészen találtak. Itt
