Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Mănătirea romano-catolică Sf. Anton de Padova

1962, când toate familiile din Căpleni au fost incluse în asociaţiile colective. Perioada de după 1990 este marcată de o redresare economică şi îmbunătăţirea infrastructurii, activitatea predominantă fiind în continuare agricultura. Şcoala din comună a luat numele lui István Fényi (1919-2000), profesor, poet şi traducător născut în localitate. La fel ca în celelalte localităţi şvăbeşti, fanfara din Căpleni are un rol important în păstrarea tradiţiilor zonei, iar telecentrul înfiinţat aici a devenit catalizatorul vieţii comunitare.

Mănăstirea romano-catolică Sf. Anton de Padova

Este vizibilă pe tot parcursul istoriei o legătură specială a familiei Károlyi cu mănăstirea din Căpleni, ctitorită de neamul Kaplony. Mănăstirea de neam, finanţată total de membrii familiei, a avut rolul de a susţine şi a face vizibilă spiritualitatea acestora în rândul grupului social propriu. Familia deţinea dreptul de patronaj asupra mănăstirii, bucurându-se de un prestigiu aparte în ceea ce priveşte aşezarea în biserică în timpul liturghiei, şi mai ales în dreptul de a se îngropa în incinta acesteia. Prima atestare scrisă a mănăstirii neamului Kaplony din Căpleni datează din anul 1267. Cu toate acestea, tradiţia locală, iniţiată chiar de contele Alexandru Károlyi, sus-26

a patrónus család tagjai biztosították azért, hogy a lelki üdvüket biztosítsák, de egyben társadalmi presztízsüket is kinyilváníthassák. A családnak kiemelt helye volt a kolostor templomban és legfőképpen oda is temetkezhettek. A kaplonyi monostort 1267-ben említi először írott forrás. Ennek ellenére a helyi hagyomány, amely magától Károlyi Sándortól ered, a monostor alapítását sokkal korábbra, az 1080-as évre teszi. Emlékirataiban a gróf egy 1195-ből származó iratot említ a család levéltárában, amely a jó egy századdal korábbi monostor alapításról számolt be. Sajnálatos módon ez az egyedülálló írott forrás, amely alapján a kaplonyi monostort a legrégebben alapítottak közé számíthatnánk, elveszett, hiányában a monostor alapítási éve kétséges. A középkor során a monostor titulusa Szent Márton volt, működésére az egyedüli bizonyíték az 1444-ben készült leltár, amelyből kiderül meglehetős gazdagsága. 1479-ben említik, hogy a kolostor templomának két tornya volt. Az írott források sora itt megszakadt, a kolostort valószínűleg a 15. század végén elhagyták.

Jó két évszázadnyi szünet után Károlyi Sándor kezdeményezte a kolostor helyreállítását: 1711-ben a ferences rendet telepítette ide. A kolostor felújítási munkálatai hosszú ideig tartottak, az első ferences szerzetes is csak 1719-ben jött ide. A középkori templom kéttornyos, három hajós volt, félköríves szentéllyel. A felújítás során az épületen nem sokat változtattak: a középkori ablakokat