Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)

Mănătirea romano-catolică Sf. Anton de Padova

1962, când toate familiile din Căpleni au fost incluse în asociaţiile colective. Perioada de după 1990 este marcată de o redresare economică şi îmbunătăţirea infrastructu­rii, activitatea predominantă fiind în continuare agricul­tura. Şcoala din comună a luat numele lui István Fényi (1919-2000), profesor, poet şi traducător născut în lo­calitate. La fel ca în celelalte localităţi şvăbeşti, fanfara din Căpleni are un rol important în păstrarea tradiţiilor zonei, iar telecentrul înfiinţat aici a devenit catalizatorul vieţii comunitare. Mănăstirea romano-catolică Sf. Anton de Padova Este vizibilă pe tot parcursul istoriei o legătură spe­cială a familiei Károlyi cu mănăstirea din Căpleni, ctito­rită de neamul Kaplony. Mănăstirea de neam, finanţată total de membrii familiei, a avut rolul de a susţine şi a face vizibilă spiritualitatea acestora în rândul grupului social propriu. Familia deţinea dreptul de patronaj asu­pra mănăstirii, bucurându-se de un prestigiu aparte în ceea ce priveşte aşezarea în biserică în timpul liturghiei, şi mai ales în dreptul de a se îngropa în incinta acesteia. Prima atestare scrisă a mănăstirii neamului Kaplony din Căpleni datează din anul 1267. Cu toate acestea, tradiţia locală, iniţiată chiar de contele Alexandru Károlyi, sus-26 a patrónus család tagjai biztosították azért, hogy a lelki üdvüket biztosítsák, de egyben társadalmi presztízsüket is kinyilváníthassák. A családnak kiemelt helye volt a kolostor templomban és legfőképpen oda is temetkez­hettek. A kaplonyi monostort 1267-ben említi először írott forrás. Ennek ellenére a helyi hagyomány, amely magától Károlyi Sándortól ered, a monostor alapítását sokkal korábbra, az 1080-as évre teszi. Emlékirataiban a gróf egy 1195-ből származó iratot említ a család le­véltárában, amely a jó egy századdal korábbi monostor alapításról számolt be. Sajnálatos módon ez az egyedül­álló írott forrás, amely alapján a kaplonyi monostort a legrégebben alapítottak közé számíthatnánk, elveszett, hiányában a monostor alapítási éve kétséges. A közép­kor során a monostor titulusa Szent Márton volt, műkö­désére az egyedüli bizonyíték az 1444-ben készült leltár, amelyből kiderül meglehetős gazdagsága. 1479-ben em­lítik, hogy a kolostor templomának két tornya volt. Az írott források sora itt megszakadt, a kolostort valószínű­leg a 15. század végén elhagyták. Jó két évszázadnyi szünet után Károlyi Sándor kezde­ményezte a kolostor helyreállítását: 1711-ben a ferences rendet telepítette ide. A kolostor felújítási munkálatai hosszú ideig tartottak, az első ferences szerzetes is csak 1719-ben jött ide. A középkori templom kéttornyos, há­rom hajós volt, félköríves szentéllyel. A felújítás során az épületen nem sokat változtattak: a középkori ablakokat

Next

/
Oldalképek
Tartalom