Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Historical data
timp d'e o lună. Implicarea contelui Alexandru Károlyi (1668-1743) în acest conflict a adus schimbări importante în poziţia familiei sale şi, prin urmare, în aceea a domeniilor proprii. După semnarea Păcii de la Satu Mare (1711), averea contelui a crescut semnificativ, proiectând familia Károlyi într-una dintre cele mai puternice poziţii la nivel statal. Personalitatea activă a lui Alexandru Károlyi şi-a pus amprenta şi asupra vieţii locuitorilor din Căpleni. Acesta a sprijinit, încă din anul 1711, reluarea vieţii mănăstireşti în sat, adresându-se de această dată călugărilor franciscani. Lucrările de reconstruire a bisericii mănăstirii se încheie mai bine de 20 de ani mai târziu, fiind finanţate de acelaşi Alexandru Károlyi. De asemenea, tot el a iniţiat colonizarea şvabilor în zonă, proces ce a schimbat structura etnică şi confesională a satului Căpleni. Primele familii de origine germană, în număr de 63, ajung în localitate încă din anul 1712, odată cu primul val de colonizări. Din cauza unei administrări deficiente, majoritatea şvabilor părăsesc Căpleniul în primii ani, numărul lor ajungând, în 1714, la mai puţin de 20 de familii. Cel de al doilea val de colonizare, care se extinde pe parcursul anilor 1732-1774, se bucură de mai mult succes. Astfel, la sfârşitul secolului al XVIII-lea în sat existau aproape 40 de familii de origine germană. Tot din secolul al XVIII-lea datează primele menţiuni documentare referitoare la comunitatea greco-catolică din Căpleni. Biserica veche a acestora, din lemn, despre 16 Írásos források szerint a falut egy hónapig kiürítették lakosai és kevésbé veszélyes helyekre menekültek. Károlyi Sándor (1668-1743) szerepe a Rákóczi szabadságharcban komoly változást hozott a család helyzetében és birtokaiban. A Szatmári Béke (1711) aláírása után a gróf vagyona jelentősen gyarapodott és a Károlyi családot a legmagasabb állami hivatalokba emelte. Károlyi Sándor aktív személyisége a kaplonyi lakosok életére is rányomta bélyegét. Még 1711-ben a kolostor újjáélesztésére ferences szerzeteseket hívott, akik a templom és a rendház újjáépítését jó 20 évvel később fejezik be ugyancsak Károlyi Sándor támogatásával. Szintén ő telepített svábokat Kaplonyba, megváltoztatva ezáltal a falu lakosságának etnikai és vallási szerkezetét. Az első 63 német származású család 1712-ben érkezett. Szervezési hiányosságok miatt a svábok többsége még az első években elhagyta Kaplonyt, számuk 1714-re kevesebb mint 20 családra csökkent. A második telepítési hullám, mely 1734 ás 1774 között zajlott már sikeresebb volt. Ezáltal a 18. század végére már 40 német származású család élt Kaplonyban. Szintén a 18. századból maradtak fenn a kaplonyi görög katolikus közösségre vonatkozó első írásos források. Régi fatemplomukat 1734-ben említik először, sajnos kinézetéről semmilyen adat nem maradt fenn. Egy jó évtizeddel később, 1748-ban egy kánoni vizitáció alkalmából számba vették a kaplonyi görög katolikus egyház helyzetét. Ekkor a közösség 70 lelket számlált, papjuk
