Szőcs Péter Levente (szerk.): Căpleni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Historical data
în ce mai accentuată pentru Cărei, a cărui importanţă creşte treptat, mai ales după construirea castelului. Rolul periferic al satului este accentuat şi de poziţionarea sa la limita a trei domenii nobiliare, cele ale familiilor Károlyi, Domahidy şi Băthori. Rivalitatea dintre nobili are repercusiuni asupra locuitorilor din Căpleni, acesta devenind de mai multe ori un câmp de luptă sau de jaf pentru servitorii celor trei familii. Reforma religioasă este îmbrăţişată pe parcursul secolului al XVI-lea şi de locuitorii din Căpleni, similar majorităţii satelor sătmărene. Pătrunderea protestantismului pe domeniul familiei Károlyi este facilitată de trecerea la Reformă a doi dintre membrii familiei. Primul preot protestant din Căpleni, menţionat deja în anul 1590, slujea probabil în biserica mănăstirii locale, părăsită între timp de călugări. în anul 1609, toţi membrii familiei Károlyi revin, însă la catolicism. Deşi tolerează opţiunea locuitorilor din Căpleni spre protestantism timp de un veac, la începutul secolului al XVIII-lea, odată cu sosirea şvabilor, atitudinea familiei proprietare se schimbă, interzicând folosirea bisericii de către reformaţi. în timpul răscoalei conduse de principele Transilvaniei, Francisc Rákóczi II, trupele care asaltau cetatea Satu Mare au desfăşurat numeroase expediţii de jaf în zonă, unul dintre satele puternic afectate fiind Căpleniul. Sursele documentare relatează că oamenii din sat s-au refugiat în zone mai ferite de primejdii, lăsând satul pustiu 14 által alapított nemzetségi monostor, amelyet a leszármazott Károlyi család patronált. Mindezek ellenére Kaplony fejlődése a 15. század folyamán hanyatlásnak indult. A Károlyi család érdeklődése egyre inkább Nagykároly felé fordult, melynek jelentősége, főleg az ottani erődített kastély megépítése után, egyre fokozódott Kaplony hátrányára. A falu periférikus elhelyezkedése is hozzájárult jelentőségvesztéséhez, ugyanis három nemes család, a Károlyi, a Domahidi és a Báthori birtoktestek határán terült el. A nemes családok közötti rivalizálás miatt Kaplony gyakran vált a három család hatalmaskodásainak, illetve fosztogatásának áldozatává. A 16. század során a reformáció eszméi itt is hatottak a lakosság körében, akárcsak a többi szatmári faluban. A protestantizmus térnyeréséhez a Károlyi család két tagjának az áttérése is hozzájárult, így uradalmukban szabadon terjedhetett az új vallás. Kaplony első protestáns papját már 1590-ben említik, aki valószínűleg a helyi kolostor templomában szolgált, amelyet időközben elhagytak a szerzetesek. 1609-ben a Károlyi család valamennyi tagja visszatért a katolikus hitre. Jóllehet egy századon át eltűrték a kaplonyi lakosok protestantizmusát, a svábok betelepítésével egyidejűleg megváltozik álláspontjuk és megtiltották a reformátusoknak a templom használatát. A II. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem vezette szabadságharc idején a Szatmári ostromló csapatok gyakran fosztogattak a környéken, így Kaplonyt is feldúlták.
