Szőcs Péter Levente (szerk.): Cămin. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Vestigii arheologice - Régészeti leletek
Vestigii arheologice Habitatul uman de pe teritoriul comunei Cămin a fost condiţionat în preistorie şi în antichitate de zona umedă a fostei mlaştini Ecedea. Fără îndoială, mlaştina a oferit resurse bogate pentru traiul uman şi a oferit cadrul dezvoltării unei reţele intense de aşezări, începând cu epoca pietrei şi continuând până în evul mediu. Din epoca neolitică sunt cunoscute două aşezări, în zona viilor Căminului şi în apropierea staţiei de pompare de pe Crasna. Aceste aşezări atestă că teritoriul localităţii era locuit în mileniile VI-IV î. Hr. Din aşezarea aflată în apropierea staţiei de pompare, a fost recuperat un topor din piatră, realizat prin şlefuire. Zona Căminului a fost locuită într-o perioadă îndelungată a epocii cuprului (3400-2700 î. Hr.), fiind identificate trei aşezări din această perioadă, ce au evoluat succesiv. în zona Păşunii Porcilor au fost cercetate un număr de nouă morminte datate în epoca cuprului, cu depuneri de vase cu ofrande funerare lângă schelet, iar unul dintre defuncţi avea un ornament de aur. Probabil că locuirea intensă a zonei în epoca cuprului se datorează condiţiilor prielnice pe care le ofereau malurile umede ale mlaştinilor pentru creşterea animalelor în turme, fapt demonstrat şi de poziţionarea aşezărilor în apropierea vechiului curs al Crasnei. Cercetările arheologice au arătat că această ocupaţie câştigă teren în epo-2 Régészeti leletek Az ős- és az ókorban Kálmánd község területén az emberi települések kialakulását és fejlődését, leginkább a hajdani Ecsedi-láp vizes környezete határozta meg. A lápvilág bőséges létfeltételeket biztosított az itt élőknek, így a kőkorszaktól kezdődően egészen a középkorig sűrű településhálózat alakult itt ki. Az újkőkor idejéből két települést ismerünk a község területéről: egyiket a kálmándi szőlők környékéről, a másikat a Kraszna szivattyútelepének a közeléből. Ez a két telep bizonyítja, hogy a falu területe már a Kr. e. VI-IV. évezredben is lakott volt. A szivattyútelep közelében fekvő településen többek közt egy csiszolt kőbaltát is találtak. Kálmánd környéke a rézkor hosszú időszakában (Kr. e. 3400-2700) is lakott volt, három, egymást követően kialakult települést is azonosítottak ebből az korszakból. így a Disznó-legelő környékén kilenc sírhelyet tártak fel a rézkorból, a csontvázak körül edénylerakatot találtak áldozati adományokkal, az egyik elhunyt aranyékszert is viselt. Valószínűleg annak köszönhetőek a sűrűn lakott települések a rézkor idejéből, hogy a láp vizes környezete ideális feltételeket teremtett az állattartáshoz, ezt a tényt egyébként a Kraszna régi medre közeléből előkerült települések elhelyezkedése is alátámasztja. A régészeti kutatások rávilágítottak, hogy az állattartás a rézkorban kezdett el teret nyerni, miután
