Szőcs Péter Levente (szerk.): Cămin. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Historic data
suferite de regimul politic instabil al perioadei. în anul 1622, lui Gabriel Bethlen, pe atunci principele Transilvaniei, îi sunt cedate 7 comitate care ţinuseră anterior de Ungaria Regală, printre care şi Satu Mare. Domeniul Ecedea era pe atunci unul dintre cele mai extinse din zonă. în anul 1654, când Gheorghe Rákóczi I preia la rândul său cele 7 comitate, Ecedea cuprindea 80 de sate şi 3 oraşe, situate pe teritoriul a 6 comitate. Uriaşul domeniu, între moşiile căruia se număra şi Căminul, a rămas în proprietatea familiei Rákóczi până la începutul secolului al XVIII-lea. în ceea ce priveşte evoluţia populaţiei din satul Cămin, primele date mai complete le avem din anul 1613, când sunt înregistrate 50 de familii de iobagi şi jeleri. în anul 1648, informaţiile sunt mult mai complexe, înregistrând şi alte categorii de săteni. Astfel, în Cămin locuiau în total 73 de familii, ocupând tot atâtea sesii iobăgeşti. în afara acestora, mai erau 9 sesii nelocuite. 9 dintre familiile din Cămin erau scutite de la plata impozitelor, iar 13 erau familii de liberi (meşteşugari sau soldaţi). 32 dintre locuitorii satului erau datori să presteze zile de muncă pentru întreţi-sadalmi kategóriába sorolt falusiakat is említenek. Ezek szerint Kálmándon öszszesen 73 család lakott, akik ugyanannyi jobbágytelket foglaltak el. Ezen felül még volt kilenc lakatlan telek. Kilenc család felmentést élvezett az adófizetés alól, 13 család pedig a szabad kategóriába tartozott, mesteremberek vagy katonák voltak. A falu 32 lakosának kellett napi robottal szolgálni az uradalmi központ erődítményeinek karbantartási munkálatainál. A láp közelsége miatt Kálmánd lakosságának a szokásos terményadók (gabona, bor) mellett haladójuk is volt: évente egy-egy vödör csíkot kellett beszolgáltatniuk. A 18. század elején a falut keményen megviselte a II. Rákóczi Ferenc vezette felkelés. Egy 1705-ös öszszeírás feljegyezte, hogy a falu lakói elmenekültek a környéken portyázó katonáktól való félelmükben és hat héten keresztül maradtak távol otthonaiktól. Ilyen események miatt is drasztikusan lecsökkent a falu lakosainak létszáma: 1715-ben mindössze hét jobbágycsalád lakta. Egészen 1746-ig az előző időszakokhoz viszonyítva alacsony marad a lakosságszám (28 család, 200 személy). Statuia Sf. Inimă lui Isus Jézus Szíve szobor Statue of the Hearth of Jesus Christ Statue 18
