Szőcs Péter Levente (szerk.): Cămin. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2010)
Historic data
rea edificiului de cult. Căminul a constituit unul dintre aceste daruri ale familiei, fiind menţionat pentru prima dată în anul 1217 ca moşie a mănăstirii de la Sárvár. La începutul secolului al XIV-lea existau se pare două sate cu numele de Cămin, ambele aparţinând complexului cultic de la Sárvár. în prima jumătate a secolului al XIV-lea, mănăstirea de la Sárvár îşi încetează funcţionarea, rolul său de centru al familiei nou-formate Báthori fiind luat de localitatea Ecsed şi domeniul format ulterior în jurul cetăţii cu acelaşi nume. Relaţia de vecinătate a familiei Báthori cu nobilii din neamul Kaplony (în special familia Károlyi) a dat naştere la numeroase rivalităţi şi conflicte, care se acutizează odată cu trecerea timpului. Căminul a jucat întotdeauna un rol important în cadrul acestor conflicte între familii, fiind situat la graniţa dintre cele două domenii. în anul 1490, familia Báthori dispunând de o adevărată armată formată din 200 de oameni, dintre care 40 din Cămin, atacă Cáréiul, centrul familiei Károlyi. Documentele păstrează şi amintirea unor răzbunări cu tentă amuzantă, izvorâte din rivalitatea celor două familii nobile: în anul 1517, Báthori îşi trimite oficialul (administratorul) satului Cămin, alături de 17 persoane din aceeaşi localitate la Bobald, pentru a fura caii familiei Károlyi, îngrijiţi de iobagii din sat. Problema cea mai mare a izvorât nu din infracţiunea comisă, recuperabilă prin proces, ci 14 azonos nevű vár körül. A Báthori család szomszédsága a Kaplony nemzetség leszármazottaival (főként a Károlyi család tagjaival) rivalizálást szült, majd az idő múltával egyre fokozódó, konfliktusokat. Kálmánd a két birtokos család közötti villongásban mindig kiemelt szerepet játszott, mivel a két uradalom határán terült el. 1490-ben a Báthoriak 200 fegyveressel megtámadták Nagykárolyt, a Károlyi család székhelyét. A valóságos hadsereg méretű támadók között 40 kálmándi is volt. A források a két család rivalizálásának néhány komikusnak ható részletét is megőrizték: 1517-ben a Báthoriak kálmándi intézője 17 emberével Bobáldra ment, hogy ellopják a Károlyiak lovait, amelyeket a falubeli jobbágyok őrizetére bíztak. Az igazi kárt nem is a lopás ténye adta, ami egyébként peres úton orvosolható lett volna, hanem az a tény, hogy a lovakat (a forrás szerint szándékosan) disznóólban tartották és emiatt rühesek lettek. Az országos egyházi vagy politikai események jelentős hatást gyakoroltak Kálmánd életére is. A 16. század második felében a falubeliek, követve a birtokos Báthori családot, áttértek a református vallásra. A falu első ehhez a felekezethez tartozó papjáról egy 1629-es forrás tesz említést. A másik nagy fordulatot a falu életében a birtokosok megváltozása hozta: 1613-ban Báthori Gábor halálával, fiú utódok híján a Báthori családnak magvaszakadt, és a teljes ecsedi uradalom a királyi kincstár tulajdonába került. En-
