Szőcs Péter Levente (szerk.): Berveni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Vestigii arheologice - Régészeti leletek
Comuna Berveni este situată pe malul relativ înalt al fostei mlaştini Ecedea. Azi, după desecare, se află pe malul drept al canalului principal în care sunt colectate apele râului Crasna. Terasa stângă a mlaştinii Ecedea, precum şi grindurile (insulele) din apropierea malului înalt reprezintă zonele cel mai intens locuite de-a lungul vremurilor. Cea mai complexă locuire se află la cca. 1,5-2 km de vatra satului, pe o insulă înconjurată odinioară de mlaştină, ce poartă numele de Cetate. Este un grind imens, situat la cca. 500 de m de malul iniţial al vechii albii. în partea centrală a grindului este vizibilă o movilă artificială având diametrul de 25-30 m, înconjurată de un şanţ adânc despre care se crede că a fost săpat în epoca medievală, pentru a fortifica o parte a insulei. Acesta este motivul pentru care localnicii numesc acest grind „cetate”. în realitate însă, pare să nu fie vorba de o cetate medievală de pământ în adevăratul sens al cuvântului, ci mai degrabă de un punct de pază, care ţinea probabil de cetatea de la Ecedea, aflată în vecinătate, pe teritoriul Ungariei. Acest punct de pază era alcătuit probabil dintr-un turn de veghe şi din câteva barăci pentru adăpost, toate realizate din bârne de lemn. Pentru ca terenul să fie mai înalt, pământul scos din şanţ a fost aruncat în interiorul fortificaţiei. Aşa poate fi explicată prezenţa, pe suprafaţa cetăţii, a unui strat gros de argilă albicioasă cu multe concreţiuni calcaroase, provenite din fundul şanţului săpat. Sondajul arheologic efectuat în anul 1986 a identificat la adâncimea de 1,60 m, sub movila artificială, depuneri din epoca bronzului timpuriu (cultura Vestigii arheologice Börvely község az egykori Ecsedi-láp magaspartján terül el. Ma, a láp lecsapolása után, a Kraszna főcsatornájának jobb oldalán található. Az Ecsedi-láp bal oldali magasabb terasza, valamint a part közeli halmok (szigetek) intenzíven lakottak voltak az őskortól kezdődően. A legjelentősebb régészeti telep a mai falutól mintegy 1,5-2 km-re található, a láptól egykor körülvett szigeten, amelyet Várszigetnek neveznek a helybeliek. Ez egy hatalmas földhát, úgy 500 méterre a láp hajdani partjától. A földhát közepén egy mesterséges, kb. 25-30 m átmérőjű kiemelkedés található, amelyet árok vesz körül. Úgy tarják, hogy az árkot a középkor folyamán ásták, így erődítették meg a szigetnek ezt a részét. E miatt nevezik a helybeliek „várnak” ezt a földhányást. Valójában ez nem egy középkori földvár, hanem egy őrhalom, amely a Magyarország területén található, szomszédos Ecsedi várhoz tartozott. Ez az őrhely valószínűleg egy fából épült megfigyelőtoronyból és néhány lakóépületből állt. Az árokból kitermelt földet az erődítmény közepére dobták, hogy az még jobban kiemelkedjen. Emiatt a felszínt egy vastag, mész-konkréciókkal teli üledékes agyag alkotja, amelyet az árok aljáról áshattak ki. Az 1986-ban végzett régészeti kutatás során, a mesterséges halom alatt, 1,6 méter mélységben a Szaniszló kultúrába sorolható kora bronzkori leletek kerültek elő. A leletek az árkon belül és azon kívül is előfordultak. A sziget ideális életfeltételeket biztosított a megtelepedéshez, ezért az őskor több periódusában is lakták. A legkorábbi településréteg a késő neolitikum idejéből származik, jelenlétét a Piskolt Régészeti leletek 2
