Szőcs Péter Levente (szerk.): Berveni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Valori etnografice - Néprajzi értékek
parte şi de alta a faţadei, două turnuri cu cupolă intercalează un alt turn, de mici dimensiuni. Deasupra intrării principale în biserică este pictată scena Adormirii Maicii Domnului. Iconostasul este realizat din lemn bogat decorat cu motive vegetale, cu stâlpişori ornamentali prezentând motivul funiei. Pe peretele exterior al corului există reprezentări picturale ale condamnaţilor din procesul Memorandului (1894) şi ale conducătorilor Partidului Naţional Român din Transilvania în anul 1890, ambele incluzându-1 şi pe dr. Vasile Lucaciu. Valori etnografice Pe vremea colonizării şvabilor au fost strămutaţi în Berveni locuitorii de religie reformată ai satelor ocupate de şvabi: Cămin, Urziceni, Vâllaj (azi Ungaria). Pe parcursul secolului al XVIII-lea au sosit aici şi colonişti secui. Descrierile de la sfârşitul secolului al XlX-lea remarcau încă unicitatea lingvistică şi vestimentară a locuitorilor Berveniului în zonă. Probabil populaţia păstra încă tradiţia specifică a locurilor de origine, având mai multe în comun cu zona secuiască decât cu cea sătmăreană. Pe lângă reformaţi, trăiesc aici în număr mai mare şi romano-catolici. Mlaştina Ecedea a înconjurat Berveniul aproape în totalitate, satul dispunând de un singur drum de căruţe care ducea spre Cămin. Astfel, până la începutul secolului XX, modul de viaţă al populaţiei era definit de mlaştină. După desecarea mlaştinii ocupaţiile tradiţionale au dispărut, şi, cu toate că a crescut suprafaţa teritoriului agricol de bună calitate care a asigurat traiul populaţiei, desfiinţarea mlaştinii - la care au lucrat şi locuitorii din Berveni - a schimbat radical viaţa oamenilor de aici. álló két kupolás torony között is egy kisebb tornyocska áll. A főbejárat fölé „Az Istenszülő elszenderülése” jelenetét festették. A belsőben, az ikonosztáz fából készült, faragott virág- és fonott motívumokkal gazdagon díszített oszlopocskák tartják. A karzat külső falán a Memorandum per (1894) résztvevőit örökítették meg, valamint az Erdélyi Román Nemzeti Párt vezetőit 1890-ből, itt látható dr. Vasile Lucaciu lelkész arcképe is. Néprajzi értékek A sváb telepítések idején Börvelybe költöztették a svábok által elfoglalt falvak - Kálmánd, Csanálos, Vállaj - megmaradt lakosságát, akik mind reformátusok voltak. Ugyancsak a 18. század során székely telepesek is érkeztek ide. A 19. századi néprajzi leírások is felfigyeltek Börvely sajátos népviseletére és nyelvi egyediségére, amelyek inkább a Székelyfölddel rokonították mint Szatmárral. A reformátusok mellett római katolikusok élnek itt nagyobb számban. Börvelyt az egykori Ecsedi-láp csaknem teljesen körülölelte, egyetlen szekerezésre is alkalmas út csak Kálmánd felé vezetett ki. így a 20. század kezdetéig a lakosok életmódját a falut körülölelő láp határozta meg. A lecsapolást követően a hagyományos foglalkozások eltűntek, s bár a megnövekedett, jó minőségű termőterületek biztosították a lakosság megélhetését, a láp felszámolása - amelyben sok börvelyi tevékenyen is részt vett - az itteni emberek életformáját alapjában változtatta meg. Börvely utcaképét a fésűs és a farkasfogas elrendezésű, előkertes beépítés határozza meg, a házak oromzata és a kerítés közé virágokat, dísznövényeket 36
