Szőcs Péter Levente (szerk.): Berveni. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2009)
Archaeological discoveries
perioade din preistorie, în această epocă mlaştina Ecedea nu a reprezentat o graniţă naturală între diferite culturi materiale. Mişcarea popoarelor germanice din direcţia nord-vest, din zona Europei Nordice şi Centrale în direcţia sud-est, spre graniţele Daciei romane s-a realizat atât pe partea nordică, cât şi pe partea sudică a mlaştinii. Popoarele germanice au întâlnit la sud de mlaştina Ecedea o populaţie de daci liberi, a căror prezenţă este atestată de fragmentele ceramice modelate cu mâna, ornamentate cu butoni plastici sau cu brâu alveolat, ceşti dacice, descoperite la punctul Cetate (Vársziget) şi în zona canalului Crasna Veche. Popoarele germanice au sosit probabil în mai multe valuri. în izvoarele scrise sunt menţionate triburile germanice, numite vandali-hasdingi şi viktovalilakringi, ca participând în războaiele marcomanice (166-180) şi luptând în vecinătatea nord-vestică a provinciei romane Dacia. Un alt val de pătrundere a avut loc probabil în a doua jumătate a secolului III d. Hr. O aşezare din această perioadă a fost descoperită la Berveni-Holmoş. Pe parcursul săpăturilor efectuate au fost dezvelite părţi din mai multe locuinţe şi câteva vetre cu gropi de deservire. Aşezarea, având o suprafaţă de cca. 150 x 50 m, a fost amplasată pe malul unui pârâu care se varsă în mlaştină. Ridicarea topografică a confirmat faptul că aşezarea a fost amplasată pe o zonă mai ridicată decât câmpia mlăştinoasă din jur. în prima fază au fost săpate în pământ cuptoare cu gropi de deservire. După abandonarea lor au fost construite mai multe locuinţe de suprafaţă, de dimensiuni impresionante pentru perioada respectivă. Lăţimea lor era de 6-7 m, 12 településnyomot azonosítottak. Az egyik telep kora bronzkori (Szaniszló kultúra) a másik a késő bronzkor elejéről (Piskolt-Csaholy/Hajdúbagos csoport) származik. A község határát a római korban is sűrűn lakták. A korábbi korszakokhoz képest az Ecsedi-láp már nem jelentett természetes akadályt a különböző kultúrák kapcsolataiban. A germán eredetű népcsoportok északnyugat felől, Európa északi vagy középső területeiről délkeleti irányba vonultak, Dacia tartomány felé, így hatásuk az Ecsedi-láp északi és déli oldalán is kimutatható. A germán népek a láp déli területein találkoztak a szabad dákokkal, akiknek jelenlétére a korong nélkül készült edények utalnak, amelyeket kiugró bütykök és rátett, ujjal benyomott bordák díszítettek. Ilyen leletek mind a Várszigeten, mind a nagy kanális közelében is találhatóak. Valószínű, hogy a germán népcsoportok több hullámban érkeztek vidékünkre. A markomann háborúkkal kapcsolatban (Kr. u. 166-180) az antik források a haszding-vandálokat és a lakringviktoválokat említik, akik a Dacia tartománnyal szomszédos északnyugati területeken harcoltak. Egy újabb hullám betörése valószínűleg a Kr. u. 3. század második felében történhetett. Ebből az időből származik az a település, amelyet a börvelyi Halmoson tártak fel. Az ásatások során több lakás része került felszínre, kemencékkel és kiszolgáló gödrökkel együtt. Ez a település egy, a lápba torkolló patakmeder mentén található, és a légi felvételek alapján, mintegy 150 x 50 m-es területen feküdt, amely a topográfiai felmérés tanúsága szerint kiemelkedett az egykori lápból. A település első fázisához fölbe ásott kemencék
