Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Andrid. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2011)
Mărturii arheologice
o aşezare în zona grindului pe care se află ferma zootehnică din Dindeşti, iar în epoca neolitică târzie sunt atestate alte două aşezări pe teritoriul Andridului, în locurile numite Corlat şi Drumul Poştei. Fragmente ceramice ce atestă existenţa unor locuiri neolitice au mai fost descoperite în două puncte din apropierea drumului spre Pir, la Dâmbul Ars şi în zona Cantonului de lângă canalul Ierului. în cea mai mare parte a epocii aramei, teritoriul comunei pare să fie slab locuit, căci singura aşezare cunoscută este aceea din zona Cetate de pe teritoriul Dindeştiului. Mult mai intens pare locuită zona la finele epocii aramei, când, din vremea culturii Baden, sunt cunoscute trei aşezări: Andrid - Drumul Poştei, Dindeşti - Grădina lui Negreanu şi Dindeşti - Via Veche. Cercetările arheologice realizate în ultima dintre aşezări, efectuate cu ocazia montării cablului optic de telefonie, au dus la descoperirea unei mari cantităţi de ceramică specifică acestei culturi, inclusiv a unor castroane şi ceşti întregi. Cantitatea mare de oase de vită descoperită este în acord cu rolul important pe care îl joacă bovinele în cadrul economiei comunităţilor Baden: această civilizaţie este prima care utilizează în zona Europei Centrale animalele (vitele) de tracţiune (căruţă şi plug). La începuturile epocii bronzului, zona pare să fie din nou mai puţin locuită. Până pe la 2200 î. Hr. singura locuire a fost documentată prin urmele a două locuinţe incendiate, descoperite în punctul Andrid-Corlat. împreună cu materiale specifice culturii Nir a fost descoperită şi o repre-Cană din epoca bronzului descoperită la Andrid Bronzkori kancsó Érdendrédről Bronze age jug from Andrid lepülés az, amely Érdengelegen, a Vár környékén volt. A korszak végén már népesebb volt a vidék, legalábbis erre utal a Baden kultúra idejéből előkerült három település: Érendréden a Posta út, valamint Érdengelegen a Negreanu-kertje és a Régi Szőlős lelőhelyeken. Ez utóbbi területen az optikai telefonkábel lefektetésékor végzett ásatások nagyszámú, ehhez a régészeti műveltséghez tartozó kerámiatöredéket, sőt teljesen ép tálakat és csészéket is felszínre hoztak. Az előkerült nagy mennyiségű szarvasmarhacsont pedig teljes mértékben alátámasztja az állatfaj kiemelkedő szerepét a Baden kultúra közösségeinek életében, hiszen ez volt Közép- Európában az első civilizáció, amelyik szarvasmarhát használt igavonásra (szekér és eke). A bronzkor kezdeti időszakában, úgy tűnik, a vidék ismét gyérebben lakott. A Kr.e. 2200-ig terjedő időszakból mindössze egyetlen település részletét sikerült dokumentálni Érendréd Korlát lelőhelyen, amely két tűzben elpusztult lakóház maradványaiból állt. A Nyírség kultúra jellegzetes tárgyaival együtt felfedeztek egy agyagból mintázott házmodellt, amely lehetővé tette számunkra a vidék őskori építészeti elemeinek a megismerését. A kora bronzkor végső szakaszában a vidék látványos fejlődésen ment keresztül. A Nagykárolyi-síkság és a Nyírség területén nagyarányú demográfiai fejlődés révén a népességszám megnőtt a Kr.e. 2200-at követő időszakban. Rendkívül nagy számban jöttek létre a Szaniszló kultúrához köthetőt települések. Ezzel a civilizációval kapcsolatban meg kell említeni azt az összetett társadalmi rendszert, amely e népességet jellemezte, és amely az égéi civilizációk palotáiban ta-8
