Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Andrid. Ghid cultural şi istoric (Satu Mare, 2011)
Date istorice - Történelmi adatok
de o serie de aşezări de la Dindeşti-Curtea bisericii reformate, Dindeşti-Grădina lui Donca Aurel şi Andrid-Drumulpoştei. Informaţiile privind trecerea la evul mediu sunt deocamdată puţine în zonă. în colecţia veche a Muzeului din Cărei se păstrează un vas modelat la roată, ornamentat cu benzi de linii în val. Alături de acest vas, un fragment de cuţit şi un vârf de săgeată romboidal de tip maghiar atestă că terasele Ierului din perimetrul comunei Andrid au fost locuite şi în această perioadă tulbure. Date istorice Andridul apare pentru prima dată menţionat în sursele scrii se în anul 1312, când se afla în posesia unei familii nobiliare care preluase numele satului (de Andrid).Perioada tulbure care a precedat instaurarea dinastiei angevine în Ungaria a divizat nobilii regatului şi a transformat teritoriul acestuia în teatrul unui adevărat război civil. Pentru că participase activ la lupte de partea adversarilor lui Carol Robert de Anjou, familia de Andrid este pedepsită după încoronarea noului rege prin confiscarea moşiilor sale. Părţile din Andrid care aparţinuseră iniţial acestor nobili ajung astfel în proprietatea lui Ivanka de Bánház din neamul Gutkeled, probabil unul dintre fidelii suveranului angevin. Istoria Andridului nu este însă legată în nici un moment al lungii sale existenţe de numele unei singure familii nobiliare. încă din secolul al XIV-lea în sat trăiau, alături de infidelii condamnaţi de Carol Robert, mai multe familii cu nume similar. Greutatea cu care se poate urmări istoria unor personaje identificate doar pe baza prenumelui face aproape imposibilă tentativa de reconstituire a evoluţiei proprietarilor Andridului. O excepţie o reprezintă familiile nobiliare care pot fi individualizate fie pe baza numelui, fie pe baza statutului social mai ridicat, şi care beneficiază de mai multe informaţii istorice. O astfel de 20 töredék és egy rombusz alakú, magyar típusú nyílhegy bizonyítja, hogy Érendréd környékén az Ér teraszát ebben a zavaros időszakban is benépesítették. Történelmi adatok Érendréd első írásos említése 1312-ből származik, amikor a falu nevét viselő (Endrédi) nemesi család birtokában volt. Az Anjou-dinasztia trónra lépését megelőző zavaros időszak megosztotta a magyar királyság vezető rétegeit, és az országot valóságos polgárháborúba taszította. Az Endrédi család tagjai Károly Róbert ellenfeleinek táborához pártoltak, emiatt az új király, trónra lépése után, megtorlásul, birtokaik elkobzásával büntette őket. így az Érendréden fekvő birtokaik Gutkeled nembéli Bánházi Ivánka tulajdonába kerültek, aki valószínűleg egyike lehetett a király hűséges támogatóinak. A falu története viszont sohasem kötődött kizárólag egyetlen nemesi családhoz. A településen már a 14. századtól kezdve több a falu nevét viselő család is élt a Károly Róbert által elítélt család mellett, így szinte lehetetlen rekonstruálni Érendréd birtoklástörténetét a dokumentumokban mindössze keresztnevükön említett személyek alapján. Kivételt képeznek azok a nemesi családok, akiknek neve vagy társadalmi helyzete több történelmi információt hordoz. Egyik ilyen a Hontpázmány nemzetségből származó Endrédi Zoárdfi család. A családot először éppen Érendrédhez kötődően említették a 14. század utolsó éveiben, tulajdonosi jogállását egészen kihalásáig, a 15. század közepéig megőrizte. A Zoárdfi család érendrédi birtokait az utolsó férfi leszármazott lánya, Margit örökölte. Ezek a középkori jogrend alapján férje családjának a tulajdonába kerültek. Ennek a házassági köteléknek következtében került a Szepessy nemesi család birtokába Érendréd egy része, és a hagyományokhoz híven a Szepessy család is felvette az
