Szőcs Péter Levente (szerk.): Complexul Memorial Ady Endre. Ghid (Satu Mare, 2020)
Rădăcini - Gyökerek
„Din punct de vedere geografic, mă trag din Sălaj, din vechiul Partium, deci nici din Transilvania, nici din Ungaria. Social la fel: nici de sus, nici de jos, din familie de mici nobili care, pe parcursul unui mileniu, deşi sau străduit, abia şi-au dus zilele de azi pe mâine. Pe vremuri, conform vechilor izvoare scrise, am fost o familie însemnată şi bogată, dar încă din secolul al XV- lea am ajuns nobili «cu şapte pruni». O mândrie de mai mulţi cai putere in sufíetele noastre arată că şi noi, cu mai multă abilitate, puteam fi o dinastie. Strămoşii mei din partea maternă sunt cu toţii preoţi, învăţaţi, poeţi, calvinişti începând cu zorii protestantismului. Bunicul din partea mamei a fost preot în satul în care m-am născut, în Mecenţiu, iar tatăl meu a venit la mama din interiorul Sălajului.” Ady Endre: Autobiografie. Nyugat, 1 iunie 1909. „La început m-am gândit să încep o aşa-numită autobiografíe după o logică strictă cu ziua de azi şi termin cu ziua mea de naştere, eveniment nu prea important. Daria vârsta mea omul devine deja laş şi nu mai îndrăzneşte să se revolte împotriva vechilor reguli, aşadar să începem cu momentul naşterii. Am văzut lumina zilei în 22 noiembrie 1877 în comuna Mecenţiu din judeţul Sălaj, un sătuc de pe valea Eriului aşezat la graniţa fostelor comitate Solnocul de Mijloc şi Sătmar. Tatăl meu, Ady Lőrinc, venise nu de mult din localitatea Lompirt, aflată în Sălaj, căsătorindu-se cu orfana preotului reformat din Mecenţiu, adoptată de un unchi, cu o mică moşie în sat. Familia mamei mele era o veche familie de preoţi protestanţi, bunica din partea tatei provenea din familia Visky, hind fiică de preot calvinist din Transilvania, iar bunicul, Ady Daniel, era administrator al familiei Wesselényi şi moşier în Lompirt. Familia Ady, de altfel - dar nu are nici o importanţă - este una dintre cele mai vechi familii din Sălaj, reşedinţa strămoşească având-o la Od sau Ad, mai târziu Diósad (Dioşod) trăgându-şi originea din neamul Gut-Keled. Familia a pierdut destul de repede avuţia de odinioară, şi începând din secolul al XVI-lea, mai existau printre membrii ei prea puţini domni nobili, moşieri, majoritatea transformându-se în „nobili cu opinci”, trăind în pragul iobăgiei.” Ady Endre: Autobiografie. Az Érdekes Újság Dekameronja I, septembrie 1913. RĂDĂCINI „Geográfia szerint a Szilágyságból jöttem, a régi Partiumból, tehát se nem Erdélyből, se nem Magyarországból. Családilag szintén se fentről, se lentről, küszködő, nemzetes, kisúri famíliából, mely ezer éven át csak éppen hogy élt. Valamikor, régi írások szerint, jeles és gazdag família voltunk, de már a XV-ik században hétszilvafások. Egy sok lóerejű gőg a lelkűnkben jelzi ma már csupán azt, hogy több ügyességgel ma mi is dinasztiák lehetnénk. Anyai részről csupa pap, diákos, poétás ember az ősöm, a protestantizmus óta kálvinisták. Anyai nagyapám pap volt abban a faluban, ahol születtem, Érmindszenten, az apám a belső Szilágyságból került ide az anyámhoz.” Ady Endre: Önéletrajz. Nyugat 1909. június 1. „Arra gondoltam először, hogy úgynevezett életrajzomat szigorú logikával kezdem ennek az írásnak a napján, s végzem megszületésemnek, ez igazán nem fontos eseménynek, dátumával. De az én életkoromban már meggyávul egy kicsit az ember, s nem mer már könnyen az öreg szabályok ellen lázadni, tehát kezdjük csak avval, hogy születtem. Születtem pedig, hajh, 1877. november hó 22. napján Szilágy megye Érmindszent községében, a régi Közép-Szolnok vármegyének Szatmárral határos érmelléki kis falujában. Az apám Ady Lőrinc, a belső Szilágyságból, Lompértról került ide, mikor édesanyámat, az egykori érmindszenti református papnak korán elárvult leányát, akit egy falusi kisbirtokos nagybácsi fogadott föl, feleségül vette. Az anyám családja ősi protestáns papi család, miként erdélyi kálvinista papleány, Visky-leány volt apai nagyanyám - nagyapám, Ady Dániel pedig a Wesselényiek számtartója s lompérti földbirtokos. Az Ady-család egyébként - bár ez se fontos - a Szilágyság egyik legrégibb családja, ősi fészke Od, Ad, később Diósad, s a terjedelmes Gut-Keled nemzetségből való. Régi, vagyonos és rangos helyzetéből hamarosan lecsúszott a család, s már a XVI. századtól kezdve a jobbféle birtokos nemes úr kevés közöttük, de annál több a majdnem jobbágysorú, bocskoros nemes.” Ady Endre: Önéletírás. Áz Érdekes Újság Dekameronja I. 1913, szeptember. GYÖKEREK 10
