Radosav, Doru: Complexul Memorial Ady Endre (Satu Mare, 1977)

ţişeze sentimentele de naturaleţe şi profunzime ale poetului, muzicalitatea şi perfecţiunea expresiei, care, alături de fotografiiledocument, integrează un aspect deosebit de reprezentativ din creaţia şi viaţa lui Ady.

ín toate vitrinele din sălile de expoziţii sínt expuse volume şi ediţii princeps publicate de Ady, începind din anul 1899 şi pînă la sfirşitul vieţii sale.

Salonul din conac nu a fost destinat ca spaţiu pur expoziţional, ci a fost amenajat cu mobilierul autentic, fotografii, - toate aparţinînd familiei Ady.

Salonul face trecere spre a doua încăpere expoziţională, fosta cameră a lui Ady Lajos, fratele poetului, unde sínt prezentate următoarele teme: poezia revoluţionară şi ultimii ani din viaţa şi activitatea poetului; Ady şi cultura românească. Tot aici este ilustrată tema legată de prezenţa şi activitatea lui Ady Endre pe teritoriul României.

Tematica revoluţionară din creaţia lui Ady Endre este reprezentată în primul rind prin citeva poezii: „Nepotul lui Dózsa" şi „Cintecul iacobinului maghiar“, volumul „Singe şi aur" şi culegerea de nuvele „Noua nenorocire", fotocopii după poezii cu caracter revoluţionar, publicate în ziarul socialist „Népszava", facsimile după anumite poezii cu aceeaşi tematică. In aceste poezii işi găsesc expresia aspiraţiile revoluţionare ale ţărănimii şi năzuinţele de luptă ale proletariatului. Destinul lumii noi, în viziunea poetului, poate fi realizat numai de popor: „numai poporul poate face revoluţie. Această transformare nu poate veni decît de la popor".

Ultimii ani ai vieţii şi activităţii poetului sint ilustraţi prin fotografii-document originale, legate de perioada şederii la Ciucea, începind cu anul 1915, precum şi aspecte de la ceremonia înmormîntârii poetului, la Budapesta, în anul 1919.

La tema consacrată legăturii lui Ady cu intelectualitatea şi cultura românească sint expuse: poezii ale lui Ady în traducerea lui Octavian Goga, un tablou cu numele traducătorilor în limba română din perioada 1909-1944, fotografii ale celor mai apropiaţi prieteni români ai poetului: Octavian Goga, Emil Isac, Aurel Popp, articole ale lui Ady legate de personalităţi ale culturii ro-zelmeinek természetességét, és mélységét, kifejezésének zeneiségét és tökéletességét ábrázolják, a dokumentum-fényképek mellett e versek sajátosan kiegészítik Ady életének és alkotásának ezt a jelentős területét.

A kiállítótermek tárlóiba, az 1899-től Ady élete végéig megjelent köteteket és első kiadásait helyezték el.

A kastélybeli szalon nemcsak kiállitás-tér; ezt az Ady-család hiteles bútoraival és fényképeivel rendezték be.

A szalonból a második kiállitóterembe, Ady Lajosnak, a költő testvérének volt szobájába jutunk. Ebben a következő témákat mutatjuk be; forradalmi költészete, a költő életének és tevékenységének utolsó évei, Ady és a román kultúra. Ugyanitt szemlélteti Ady Endre jelenlétét és tevékenységét Románia területén.

Ady költészetének forradalmi tematikáját mindenekelőtt néhány verse képviseli: „Dózsa György unokája", „Magyar jakobinus dala", a „Vér és arany" kötet és az „Új csapáson" cimű novelláskötet, a Népszava című szocialista lapban közölt forradalmi jellegű verseinek fotókópiái, forradalmi verseinek fakszimilái. Ezekben a versekben a parasztság feltörekvési vágyát és a proletariátus harci törekvéseit fejezi ki. Az új világot — a költő látomásában - csak a népi valósíthatja meg: „csak a nép csinálhat forradalmat. Ez az átalakulás csak a néptől jöhet".

A költő életének és tevékenységének csúcsai tartózkodásához fűződő utolsó éveit, valamint a költő 1919. évi budapesti temetését, eredeti fénykép-dokumentumok szemléltetik. Ady és a román művelődés, Ady és a román értelmiség kapcsolatát, Octavian Goga fordította Ady-versek szemléltetik, valamint az 1909- 1944 közti időszak román fordítóinak nevét közlő táblázat. Itt láthatók a költő legközelebbi barátainak képei: Octavian Goga, Emil Isac, Aurel Popp; Adynak a román kultúra alakjairól irt cikkei: Iosif Vulcan, Octavian Goga, az Octavian Gogával készí-