Kereskényi Sándor: Complexul Memorial Ady Endre. Emlékmúzeum (Satu Mare, 2007)
Ady Endre şi meleagurile natale - Ady Endre és a szülőföld
fidelităţii, fără de care această superbă autorealizare poetică ar fi de neconceput şi inexplicabilă. Meleagurile natale ale poetului Meleagurile natale ale lui Ady, în conştiinţa literară a contemporanilor sau a posterităţii, nu au căpătat nici o celebritate prin frumuseţea lor pitorească sau prin bogăţia lor demnă de invidiat, ba erau vestite prin pustietatea lor, prin lipsa lor de dezvoltare, care sugera o atmosferă apăsătoare, sentimentul dezolant al imobilităţii. Era de ştiut însă, că acest peisaj aproape sinistru, şi memoria culturală strâns legată de el, aducea cu sine mesaje istorice de primă importanţă încă din timpuri străvechi. Acestea erau învăţăturile unor iniţiative temerare şi al unor eşecuri foarte dureroase, învăţături ce se doreau uitate de colectivitate. Celor care le-a revenit obligaţia de a trage clopotele reamintirii, au fost cei mai buni fii ai acestei colectivităţi. Poetul s-a născut la Mecenţiu, sat care a aparţinut părţii estice cele mai înapoiate ale Ungariei de la sfârşitul secolului al XIX-lea, şi în acea vreme făcea parte din Sălajul de odinioară. împrejurimile se caracterizau prin condiţii geografice şi agrare destul de vitrege, iar situaţia social-economică a localnicilor era destul de precară. Aici îşi desfăşura actităţile gospodăreşti tatăl poetului, Ady Lőrinc (1851-1929), un bărbat care se A költő szülőföldje Ady Endre szülőföldje nem festői szépségével és kiapadhatatlan gazdagságával, hanem lehangoló kopárságával és bénítólehúzó szegénységével vonult be az irodalmi köztudatba. Ugyanakkor fontos és súlyos történelmi tanulságokat hordozott ez a táj és az eltéphetetlenül hozzá kötődő kulturális emlékezet. Merész kezdeményezéseknek és fájó kudarcoknak a tanulságait. Tanulságokat, amelyeket a közösség sokszor szeretne elfelejteni, s legjobbjainak a hálátlan feladata ilyenkor éppen az, hogy megkondítsák az emlékezet harangját. A 19. század végi Magyarország egyik legelmaradottabb agrárvidékén, a keleti országrészben fekvő Érmindszenten született a költő. Ez akkor a történelmi Szilágy megye mélyen Szatmárba nyúló legészakibb helységei közé tartozott. Környezetének, az Érmelléknek meglehetősen mostoha I természeti-földrajzi viszonyai voltak, ezekből következett gazdasági-társadalmi szűkössége-nyomorúsága. Itt volt paraszti birtokos a költő édesapja, az ,Árpáddal jött, magyarul élt" Ady Lőrinc (1851-1929), akit bizony inkább félig feledett családi, mint szilárd vagyoni kötelékek kötöttek a magyar nemességhez. Az édesanya, Pásztor Mária (1858-1937) felmenői református tiszteletesek voltak, ezért a költő magát sokszor „papok ivadékának" is nevezte.
