Kereskényi Sándor: Complexul Memorial Ady Endre. Emlékmúzeum (Satu Mare, 2007)

Ady Endre şi meleagurile natale - Ady Endre és a szülőföld

ML

caracteristica-i sa încăpăţânare, cu o consecvenţă necruţătoare şi cu o sinceritate nemiloasă faţă de sensibilitatea naţională a maghiarimii.

Astfel devine explicabil că, în rândurile literaţilor din ţările vecine Ungariei, Ady a devenit cel mai cunoscut liric maghiar al

secolului trecut. Multi dintre oamenii de

>

litere au văzut în el un camarad, un tovarăş de lupte, uneori chiar maestrul lor. E de ajuns să ne referim aici la românul Goga, la sârbul Manoilovici, la croatul Krleza sau la slovacul Kvasko. Ştim totodată, că şi Franz Kafka şi Reiner Maria Rilke s-au interesat profund de opera lui Ady. Poetul era socotit de ei un mare rebel, mai ales pentru că a intuit necesitatea elaborării unei concepţii critice despre naţiune şi istorie, din perspectiva modernităţii culturale şi din punctul de vedere al individului angajat valorilor

tájmotívumok összegezezését, az eszmei tanulságaikkal való számvetést végül Ady végezte el - a rá jellemző dacos, kíméletlen következetességgel és nemzeti érzékenységet sem kímélő őszinteséggel.

Talán éppen ezzel magyarázható, hogy szomszédainknál a 20. századiak közül ő a legméltányoltabb lírikusunk. Költőtársai nagy kelet - közép - európai sorstársat láttak benne, olykor harcostársat, néha tanítómestert is. Elég itt a román Octavian Gogára, a szerb Manojlovicsra, a horvát Miroszláv Krlezára vagy a szlovák Kvaskóra gondolni. Tudjuk továbbá, hogy Franz Kafka és Rainer Maria Rilke is behatóan érdeklődött Ady iránt. Nagy lázadóként tartották számon — elsősorban azok, akik maguk is úgy érezték, hogy feltétlenül szükség van egy (ön) kritikai nemzet- és történelemszemlélet kialakítására, a