Kereskényi Sándor: Complexul Memorial Ady Endre. Emlékmúzeum (Satu Mare, 2007)
Ady Endre şi meleagurile natale - Ady Endre és a szülőföld
plenare care nu se împacă niciodată cu fragmentarul şi parţialul. Voinţa plenitudinii poate să apară în ochii omului rural ca o tristă temeritate devenind apoi pentru fiecare o minune a lumii. Dar omul chemat la fapte mari ştie, că rostul lui este creaţia. în această poezie Ierul devine simbolul istoriei naţionale care se chinuie luptând cu forţele malefice, iar Oceanul cel mare şi sfânt se referă la victoriosul progres care începe să domine istoria contemporană. Poezia reflectă totodată şi căldura convieţuirii creative ale valorilor universale, şi în această căldură se topesc gheţarii pasivităţii provinciale. Experienţe sociale în Ungaria, din a doua jumătate a secolului al XÎX-lea, a început o dezvoltare de tip burghez, care era dirijată de sus. în mediul rural, care alcătuia partea cea mai mare a ţării, feudalismul a rămas puterea dominantă. Experienţa acestei antinomii a fost introdus de Ady în literatura maghiară a vremii - atmosfera atotputerniciei episcopilor şi magnaţilor, care treceau cu vederea progresul rapid al vieţii orăşeneşti, dar şi atmosfera revoltei micii nobilimi sărăcite şi a ţărănimii. Aristocraţia feudală şi marii latifundiari bisericeşti hotărau mersul lucrurilor. Mentalităţii şi modului lor de viaţă, s-au raliat elementele marii burghezii, bancherii Ennek a felemásságnak a tapasztalatát hozta Ady a magyar irodalomba — a városok világának gyors polgárosodására fittyet hányó mágnások és a püspökök vidéki mindenhatóságának légkörét, a polgárosodásból kimaradt kisnemesség és parasztság keserűségét, megaláztatásait. Hozta még a megtorlás visszafojthatatlan indulatát is. A feudális jellegű arisztokrácia és a papi nagybirtok határozta meg tehát az élet menetét. Szemléletükben, életmódjukban jobbára ehhez igazodtak még a nagypolgári elemek is - a bankárok és nagykereskedők versengtek a nemesi címekért, birtokokért. A birtoka vesztett hajdani középnemesség, a dzsentri, a közigazgatást és a köznevelést tartotta kezében. Aki érvényesülni akart gazdaságban, kultúrában, politikában, és érdekelt volt a polgárosodás folyamatában, megtanult alkalmazkodni. Az emberek ennek a modernizált feudalizmusnak a I törvényei szerint éltek. A szokásrend, a provincializmus és a tekintélytisztelet határozta meg a gondolkodást és a magatartást. így volt ez a történelmi Szatmárban, Szilágyban és persze Biharban is — csoda-e, ha Ady Debrecent is „nagy falunak" látta? Nagyváradon érezte jól magát, esetleg Budapesten. A „városokban", ahol a „rohamos fejlődés" jeleit látta. Egykori nagykárolyi iskolatársa, Jászi Oszkár hatására
