Liviu, Marta - Szőcs Péter Levente (szerk.): Catalogul colecţtiei de archeologie (Satu Mare, 2007)
Paleoliticul şi mezoliticul
Aşezări paleolitice - dealul Şomoş de la Remetea Oaşului Paleolit telepek - Somos domb, Kőszegremete Paleolithic sites - Şomoş hill from Remetea Oaşului în urmă cu cca. 11500 de ani, ultima glaciaţiune începe să se retragă complet şi foarte rapid de pe continentul european, clima se încălzeşte puternic, pădurile cu animale mici înlocuiesc stepa mamuţilor. Comunităţile umane se vor adapta noului peisaj, inventând noi tehnici de subzistenţă şi făcând primii paşi spre o economie productivă. Această perioadă de transformări puternice sub impactul schimbărilor climatice poartă în arheologie numele de mezolitic şi durează în Bazinul Carpatic până la sosirea primilor agricultori neolitici în urmă cu cca. 8000 de ani. în judeţul Satu Mare a fost descoperit până acum un singur sit mezolitic, la Ciumeşti, dar cu siguranţă multe alte aşezări sunt încă neidentificate. Odată cu neoliticul, modul de viaţă al oamenilor se schimbă definitiv, vânătorii-culegători lasă locul agricultorilor, consecinţa pe termen lung fiind însuşi apariţia lumii în care trăim noi, cei de azi. Szatmár megyében a paleolitikum régészeti lelőhelyei csaknem kizárólag az északi részen, az Avasi-medencében és annak határán, a Szamos és a Túr völgyeivel való találkozásánál csoportosulnak. Ez a mikro-régió a Felső Tisza medencéjével alkot szerves egységet. Ebből a szempontból sokatmondó, hogy északon, a határhoz közel található a királyházi (Ukrajna, Kárpátalja) kiemelt jelentőségű őskőkori lelőhely. A paleolitikumra utaló leletek avasi jelenlétét első ízben a Bikszád körül kutatást folytató Roska Márton jelezte. Rendszeres kutatásokat azonban csak 1957-től folytatott C. Ş. Nicolăescu-Plopşor, aki a bujánházi Bélavára lelőhelyet tárta fel. Utána Maria Bitiri végzett ásatásokat 1960 és 1969 között több avasi lelőhelyen, melyek közül a legfontosabbak: Bélavára, a kőszegremetei Şomoş I. és II. lelőhely, a kányaházi I., II., III., IV. lelőhelyek, valamint a túrterebesi Pusztahegy. A következő harminc év során az Avasban nem folytak régészeti ásatások, csupán 2005-ben és 2006- ban kutattak Bujánháza és Kőszegremete környékén román és francia régészek. Az avasi lelőhelyek domboldalakon találhatók, melyeket a szél és az eső lekoptatott, s így a történelem előtti korok lakóhelyeinek nyomai alig őrződtek meg. A megmaradt paleolit kultúrrétegek legfennebb 0,70 m vastagok, az egymásra települt kultúrák között nincsenek steril rétegek, és a határok is elmosódnak, ezért a tárgyi maradványokat elsősorban tipológiailag különíthetjük el. Maria Bitiri a paleolitikum három szakaszát figyelte meg az Avasban. A legkorábbi szakasz 40.000 évvel napjaink előtt kezdődött és 30.000-ig tartott, ez a periódus a középső paleolitikum végső fázisát jelenti, egyes elemek, azonban, már a felső paleolitikumra jellemzőek. A második és a harmadik szakasz, 30.000-től 10.000-ig, egyaránt a felső paleolitikumhoz sorolható, ide tartozik az avasi lelőhelyek többsége. Emberi csontmaradványok híján nehéz megmondani, milyen embertípus lakta az Avast a középső paleolitikum végén. Az itt lakók akár az utolsó neandervölgyi ősemberek Paleolitikum és mezolitikum 26
