Szőcs Péter Levente (szerk.): Castelul de altădată Ghidul castelului Károlyi, Carei, şi al expoziţiei de interioare istorice (Satu Mare, 2020)

Membrii familiei Károlyi. Schiţe biografice - A Károlyi család tagjai. Életrajzi vázlatok

Membrii familiei Károlyi. Schiţe biografice ♦ Alexandru Károlyi

S-a născut în 1669, fiind cel de al treilea copil al lui Ladislau Károlyi. Fraţii i-au murit de tineri, şi din acest motiv tatăl său i-a încredinţat de timpuriu administrarea moşiei, şi încă de la 18 ani titlul de comite ereditar al comitatului Satu Mare. S-a căsătorit cu Barkóczi Krisztina în 1687, iar din mariajul lor s-au născut şase copii. Doar doi dintre ei au ajuns însă la maturitate, Clara şi Francisc. în primele momente ale răscoalei lui Francisc Rákóczi al II- lea, Alexandru Károlyi a încercat din răsputeri reprimarea acesteia, reuşind să disperseze trupele rebelilor în 27 iunie 1703. Conflictul cu administraţia imperială l-a împins însă chiar din toamna acelui an în tabăra revoltei, unde a luptat până la finalul răscoalei ca unul dintre cei mai pricepuţi comandanţi ai principelui. în 1710, după pierderea bătăliei de la Romhány, şi-a dat seama de inutilitatea continuării luptelor, şi începând din februarie 1711 a purtat tratative de pace cu Pálffy János, comandantul suprem al trupelor imperiale. Discuţiile dintre cele două tabere au condus la semnarea Păcii de la Satu Mare, în 29 aprilie 1711. După semnarea păcii, a fost numit comandant suprem adjunct al armatei imperiale, primind ulterior pentru merite militare, donaţii importante de moşii, precum şi titlul de conte. Uriaşa sa avere l-a propulsat la curtea imperială în funcţii de rang înalt, transformându-1 într-unul dintre cei mai influenţi oameni ai ţării. După încheierea răscoalei, s-a ocupat cu administrarea noilor sale proprietăţi, vizând în primul rând dezvoltarea domeniului din comitatul Satu Mare şi a rezidenţei de la Cărei. El a fost promotorul colonizării şvabilor, contribuind astfel în mod semnificativ la prosperitatea economică a zonei. Pe de altă parte, urmărind şi dezvoltarea comerţului, a încurajat aşezarea la Cărei a numeroase familii de evrei. Catolic devotat, acorda bisericii o atenţie deosebită. în 1723 le-a înapoiat romanocatolicilor biserica veche a oraşului, construind în schimb un nou edificiu de cult pentru comunitatea reformată. La invitaţia sa au sosit în oraş primii călugări piarişti, care au ridicat o mănăstire a ordinului şi o şcoală. Activitatea edilitară a lui Alexandru Károlyi nu s-a orientat exclusiv spre oraşul Cărei, de numele lui legându-se de asemenea construirea bisericii şi a mănăstirii de la Căpleni şi

A Károlyi család tagjai. Életrajzi vázlatok ♦ Károlyi Sándor

1669-ben született Károlyi László harmadik gyermekeként. Testvérei fiatalon elhunytak, emiatt nemcsak a birtokigazgatást, hanem 18 évesen már a vármegye örökös főispáni címét is megkapta édesapjától. A Barkóczy Krisztinával 1687-ben kötött házasságából hat gyermek született, de közülük csak Klára és Ferenc érte meg a felnőttkort. Az 1703-ban kirobbant Rákóczi

szabadságharcot kezdetben igyekezett elfojtani, június 27- én szétverte a felkelők csapatait, de összeütközésbe került a császári udvarral, emiatt az év őszén átállt Rákóczi táborába, ahol a fejedelem egyik legjobb hadvezéreként harcolta végig a szabadságharcot. 1710-ben a romhányi csatavesztés után belátta a további küzdelmek

értelmetlenségét és 1711. februárjától nagykárolyi várában tárgyalásokba kezdett Pálffy János császári főparancsnokkal, ami végül a szatmári békekötéshez vezetett (1711. április 29). A békekötés után a császári főhadvezér helyettesévé nevezték ki, majd érdemeiért jelentős birtokadományok mellett grófi címmel is jutalmazta a császár. Megnövekedett birtokainak köszönhetően az ország egyik legbefolyásosabb emberévé vált, különböző tisztségeket töltött be a bécsi udvarban. A szabadságharc lezárulta után, nagy gondot fordított újonnan szerzett, főleg Szatmár vármegyében fekvő birtokaira és a birtokközpont, Nagykároly felvirágoztatására. Nevéhez fűződik a szatmári sváb telepítés megindítása, ami nagyban hozzájárult a vidék fejlődéséhez. Emellett, a kereskedelem felvirágoztatása érdekében Nagykárolyba zsidó családokat hívott be. Buzgó katolikusként az egyház felé is különös figyelemmel fordult. 1723-ban visszavette a reformátusoktól Nagykároly régi plébániatemplomát, nekik pedig egy új templomot építtetett. Ugyancsak az ő meghívására 1727-ben Nagykárolyba érkezett a piarista rend, amely számára itt rendházat és iskolát építtetett. Építő tevékenysége nemcsak a városra korlátozódott, nevéhez fűződik a kaplonyi templom és kolostor, illetve az erdődi vár barokk kastéllyá