Szőcs Péter Levente (szerk.): Călătorii peste granită de la Szabolcs la Carei (Satu Mare, 2011)
Máriapócs - Nyírbátor - Kállósemjén - Máriapócs
pe ambele laturi. Aici a trăit Kállay Miklós, prim-ministrul Ungariei, a cărui urnă a fost adusă în ţară în anul 1993 de la New York şi aşezată în capela barocă ridicată în a doua jumătate al secolului al XVIII-lea lângă aleea de tei a castelului. MÁRIAPÓCS Localitatea este cel mai cunoscut loc de pelerinaj din nord-estul Ungariei. Comunitatea greco-catolică locală a avut şi în secolul al XVII-lea o mică biserică de unde în anul 1675 a fost adusă Icoana Maicii Domnului, pictată de Papp István, fratele mai mic al preotului paroh. Aşezarea a devenit renumită pe plan naţional în anul 1696. După mărturiile depuse pe iconostasul bisericii „rutene”, icoana Maicii Domnului a lăcrimat, ca prin minune, timp de mai multe săptămâni. In urma cercetării, episcopul de Agria Fenessy György a confirmat evenimentul, iar împăratul Leopold I, după ce a aflat vestea, a dispus transferarea icoanei la Viena, unde este păstrată şi azi. Icoana a fost însă copiată, copie care a lăcrimat din nou şi astfel localitatea a devenit un loc de pelerinaj. Biserica de azi a fost întemeiată de episcopul greco-catolic de Mukacevo, Gheorghe Bizánczy, în anul 1731, iar planurile au fost elaborate de meşterul Nicodem Liczky din Kosice în perioada episcopului Manuel Olsávszky. Edificiul a fost finalizat şi sfinţit în anul 1756. La sud de biserică, între anii 1749-1756 a fost construită o mănăstire bazilitană, dispusă în jurul unei curţi interioare rectangulare. Amenajarea bisericii a durat o perioadă destul de îndelungată. Iconostasul bogat ornamentat a fost construit între 1785-1788, însă icoanele originale au fost înlocuite în anul 1896. Altarul principal al absidei a fost construit în secolul al XVIII-lea, reprezentând împreună cu cele două altare secundare şi amvonul, realizări însemnate ale stilului baroc. Construirea noului altar al icoanei miraculoase a fost începută în anul 1943. înainte, icoana a fost aşezată deasupra porţii împărăteşti a iconostasului, dar din acest motiv sărutarea sau atingerea ei era foarte dificilă pentru marea masă de credicioşi. Pentm rezolvarea problemei a fost modificat altaml din nava secundară nordică astfel încât icoana, aşezată pe acest altar să fie accesibilă prin cele două uşi tăiate şi din curtea bisericii. NYÍRBÁTOR Nyírbátorul este un orăşel situat în sud-estul judeţului Szabolcs-Szatmár-Bereg, în inima regiunii Nyír, având o populaţie de 14.000 de persoane. în localitatea aşezată la 35 16 KÁLLÓSEMJÉN Utunk során Kállósemj énben megpinhenve érdemes a Kállay kastélyt megtekinteni. A Kállay családnak eredetileg két kastélya volt, egyikük ma magtár. A volt Kállay kastélyt egykor gyönyörű park vette körül, valamikor 1767 körül építtette Kállay György, Giuseppe vagy Salvatore Április tervei alapján. A kastély legkorábi építésű részei a központi fekvésű hat terem, valamint a volutás, tört vonalú oromzatos előcsarnok. A homlokzatfalon a Kállay címer látható. Az 1920-as években a kastély jelentős átalakításokon esett át, az épületet mindkét oldalon kibővítették. Itt élt Kállay Miklós miniszterelnök, akinek hamvait 1993-ban hozták haza New Yorkból és helyezték el a kastélyhoz tartozó hársfasor mentén álló egyszerű, a 18. század második felében emelt barokk kápolna családi kriptájába. MÁRIAPÓCS A település Északkelet Magyarország egyik leghíresebb búcsújáró helye. A helyi görög katolikus egyházközségnek már a 17. században is állt egy kis fatemploma itt, amelybe 1675-ben Istenszülő-ikont készítettek. Ez, az akkori paróchus öccse, Papp István által festett ikon 1696-ban tette híressé a települést. A tanúk vallomása szerint a „rutén” templom ikonosztázionján az Istenszülő-ikon abban az évben több héten át csodás módon könnyezett. Az egyházi vizsgálat végén Fenessy György egri püspök megerősítette a hírt, majd az eseményről értesülő I. Lipót császár a következő év elején Bécsbe vitette a képet, jelenleg is ott őrzik. A képről azonban másolat készült, amely újra könnyezett, így a helység búcsújáró hellyé vált. A ma is álló kegytemplom építését 1731-ben Bizánczy György, munkácsi görög katolikus püspök kezdeményezte, a templom terveit Liczky Nikodémus kassai mester készítette Olsávszky Mánuel püspök idejében, felszentelésére 1756-ban került sor. A négyzetes udvar köré rendezett bazilita rendház 1749-1756 között épült fel a templomtól délre. A templom berendezése hosszú ideig tartott. Az igen díszes ikonosztázion 1785-1788 között épült, képeit azonban 1896-ban újakra cserélték. A szentélyben a 18. században épült meg a főoltár, ugyancsak barokk alkotás a két mellékoltár és a szószék is. 1943-ban kezdték meg az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis az ikonosztázion királyi ajtaja fölött volt, s a kép megcsókolása - a zarándokok nagy tömege miatt - igen nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt alakították át oly módon, hogy a kegykép,
